Hanyatlik a Balaton régió

Aggasztóan romlottak a Balaton térségének gazdasági pozíciói az utóbbi években, a régió fejlődési üteme ma már a vidéki Magyarország átlagával is alig tart lépést – olvasható a Balatoni Civil Szervezetek Szövetségének az új Széchenyi-terv vitairatához készített állásfoglalásában.

A Balaton Fejlesztési Tanács adatai szerint a balatoni kiemelt üdülőkörzet gazdasági értéktermelése 1994-ben még az országos átlag 117 százalékán állt, ám azóta a térség gazdasága az országos átlagnál lassabban növekszik. E folyamat 2004-ben „tetőzött”, amikorra a régió egy lakosra jutó értéktermelése az országos átlag kilencven százalékát sem érte el. A munkanélküliségi ráta 2002-től folyamatosan közelítette és mára elérte az országos átlagot – áll a Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége állásfoglalásában. A Nemzeti fejlesztési terv időszakában az országosan egy főre eső fejlesztési forrásoknak csak a 69 százaléka jutott el a Balatonhoz. Az Új Magyarország fejlesztési terv első két évében e forrásoknak csupán 23,5 százaléka volt regisztrálható, a régió 179 településéből nyolcvannyolcra ebben az időszakban nem érkeztek támogatások.
Van koncepciója és stratégiája a térségnek, a fejlesztési tervét viszont nem sikerült úgy megvalósítani, hogy az versenyképessé tenné a régiót, és biztosítaná az itt élők és dolgozók boldogulását – mutat rá az állásfoglalás. Ez utóbbival kapcsolatban Oláh Miklós, a tájegység fejlesztési ügynökségének munkatársa – utalva Suchman Tamásra, a Balaton Fejlesztési Tanács közelmúltban visszahívott MSZP-s elnökére – arra hívta fel a figyelmet, hogy „nem szerencsés csupán a fejlesztési tanács elnökének kapcsolati tőkéjére, lobbierejére bízni a térség fejlődését, jövőjét”.
A legnagyobb hazai üdülőkörzet vállalkozói és civil szervezetei a Széchenyi-terv vitaanyagával kapcsolatban többek között leszögezték: fontosnak tartják a hungaricumokhoz hasonlóan a „balatonikumok” – mandula, fogassüllő, levendula, csipke, bor – védjegyének megteremtését. Az állásfoglalás a továbbiakban szorgalmazza a rendszeres kikötőkotrást, a zátonyok megszüntetését, a medertisztítást. Ez utóbbival kapcsolatban Horváth Gyula, a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója kérdésünkre kifejtette: a társaság is eljuttatta észrevételeit az új Széchenyi-tervhez. Felterjesztést készítettek, amelyben kérik: a vitorlás- és horgászkikötők építésének felgyorsítása érdekében a vagyonkezelő módosítsa a hajózási társasággal kötött mederhasználati szerződést.