Károsodtak a védművek

Aggasztó állapotban vannak a balatoni partvédő művek, a nyári viharok még ott is óriási károkat okoztak, ahol a burkolatok évekig sikeresen dacoltak az erős hullámzással. Szakemberek egy része úgy véli, meg lehetne bontani a támfalat, de a víz súlyos károkat tehet a part közeli ingatlanokban.

Helyenként egy méter széles és ugyanolyan mély krátereket hagyott maga után a strandi és hajókikötői partvédő művekben az erős viharokkal pusztító nyári időjárás a Balatonnál. Volt, ahol mázsás köveket taszított partra az orkán, másutt a lezuhanó fák repesztették meg a betont.
– Halaszthatatlan, hogy az önkormányzatokkal közösen mielőbb megkezdődjék a károk felmérése és a védművek helyrehozatala a tó mentén. Annál inkább is, mivel számolni kell a tó jegesedésével, s a téli viharok által partra taszított, heggyé magasodó jégtáblák tovább rongálják a partot – mondta lapunknak Pécseli Péter. A Balatoni Vízügyi Kirendeltség vezetője hangsúlyozta: miután a strandi és a kikötői védművek az önkormányzatok tulajdonában vannak, nekik kell gondoskodniuk a kárelhárításról. Természetesen a vízügyi igazgatóság szakmai segítséget nyújt a munkálatoknál – tette hozzá.
Balázs Árpád siófoki polgármester, a tóparti önkormányzatokat összefogó Balatoni Szövetség elnöke is arra figyelmeztet: nem tűr halasztást a védművek javítása és megóvása, ezért szorgalmazni fogja, hogy a balatoni utakat és vasútvonalakat veszélyeztető magas falakhoz hasonlóan ezek rekonstrukciójához is pályázhassanak állami támogatásra. Így vélekedik Bór Norbert, a balatonlellei városüzemeltetési szervezet igazgatója is, aki szerint az önkormányzatok nem képesek önmaguk kigazdálkodni a védművek fenntartásához szükséges összegeket, hiszen az romba döntené a település költségvetését. Mint más vízparti létesítmény, ezek is évenkénti karbantartást igényelnek. Ha idejében kijavítják a kisebb repedéseket, nem történhet helyrehozhatatlan, sokmilliós kár – állítja a szakember.
– A 235 kilométer kerületű Balaton-partból együttesen 110 kilométert tesz ki a strandokat és a kikötőket szegélyező partvédő mű, túlnyomó hányaduk a déli partot óvja az erős hullámoktól. Életkoruk harminc-harmincöt év, így nem csoda, hogy megrongálódtak a viharban – magyarázza Pécseli Péter.
A vízügyi szakemberek egy része úgy gondolja, hogy kísérletképpen meg lehetne bontani a beton partfal egy részét, és homokfövenyes strandot lehetne kialakítani, ahogy ez Balatonlellén is történt. Számolni kell azonban a víz természetes mozgásával, ami az alacsonyabban fekvő parti ingatlanokat veszélyezteti.