Bár Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter azt nyilatkozta, október elején megegyezés születhet a magyar nemzeti légitársaság sorsáról, és a hónap elején valóban Magyarországra érkezett az orosz tárgyalóküldöttség, mégis mindössze abban állapodtak meg, hogy szakértői szinten folytatják a tárgyalásokat. A magyar álláspont részleteiről nem nyilatkozott a miniszter, csupán azt közölte, hogy a kormány továbbra is azt szeretné, ha a Malév magyar tulajdonú nemzeti légitársaság lenne. Korábban, a kormányváltás előtt és alatt megjelentek a sajtóban olyan lehetséges forgatókönyvek, hogy a kormány csődbe vihetné a Malévet, majd a birtokában lévő márkanévvel egy zöldmezős beruházásban új nemzeti légitársaságot alapítana. Ismert az is, hogy a leköszönő kormány pénzügyminisztere, Oszkó Péter törvénytelennek nevezte a Malév által vállalt 32 millió eurós viszontgaranciát, és arra biztatta a megalakuló új kormányt, hogy jogi úton szerezzen érvényt az igazának.
Arról, hogy az orosz fél miként vélekedik a magyar pozíciókról, mindeddig nem született hivatalos tájékoztatás. A moszkvai megfontolásokra lehet azonban következtetni abból az interjúból, amelyet a 168 óra.hu készített Borisz Ribakkal, a légi közlekedés piacát jól ismerő Infomost orosz tanácsadó cég vezetőjével. A szakember felhívta a figyelmet, hogy a Orosz Külkereskedelmi Bank (VEB) – amely jelenleg a Malév kisebbségi tulajdonosa – nemcsak egy a bankok közül, hanem az orosz állam „pénzügyi karja”, megfigyelőtanácsának vezetője pedig nem más, mint Vlagyimir Putyin kormányfő.
Borisz Ribak álláspontja szerint a magyar államnak jót kell állnia a Malév adósságáért. Emlékeztetett, hogy a Malév a VEB-nek jelenleg 112 millió euróval tartozik: ebből 30 millió euró abból származik, hogy Borisz Abramovics 2007-ben a Malévot a VEB-től kapott hitelből szerezte meg, amelyet a Malévra terheltek.
Ezután a cég további 50 millió euróhoz jutott a VEB által biztosított hitelkeretből. A harmadik tétel a VEB által nyújtott bankgarancia. Miután Abramovicstól a részvények a VEB-hez kerültek, majd onnan a magyar államhoz, a 32 milliós bankgaranciát a VEB kiegészítő adóssággá konvertálta, miután a magyar fél az összeget lehívta – mondta Ribak.
A szakértő szerint mivel a magyar állam garanciát vállalt arra, hogy az adósságot visszafizeti a Malév, nincs értelme trükközni egy esetleges jogutód nélküli felszámolással. Ribak szerint a cég csődbevitelével nem lehetne leírni az adósságot. Ha mégis megpróbálná a magyar kormány, érvelt a szakértő, a veszteség miatt az orosz állam más területen – például az energetikában – ellenlépéseket tenne.
origo.hu
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak
