Újabb rendőri vezető számolt be arról, hogy 2006. október 23-án javasolta feletteseinek a tömegoszlatás leállítását az Alkotmány utca–Bajcsy-Zsilinszky út sarkán, de észrevételét figyelmen kívül hagyták. Pigler István, az akkori Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz, mai nevén Készenléti Rendőrség) bevetési osztályának parancsnoka a 2006-os állami jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság előtt tegnap azt mondta: parancsba kapta az oszlatás folytatását a Deák tér felé, majd azt, hogy küldjön egységet a Gödör Klubhoz, de ekkor jelezte, hogy ezzel rányomná a tömeget a Fidesz Astoriánál tartott nagygyűlésére. Pigler azt mondta, ezután úgy érezte, leváltották, mivel nem kapott több feladatot rádión, és az oszlatás parancsnokságát átadták másnak. (Dobozi József volt Rebisz-parancsnok is azt mondta: kérte feletteseit, hogy ne tolják rá a rendbontókat a Fidesz nagygyűlésére.)
Gatter László, a Fővárosi Bíróság elnöke megkövetett mindenkit, aki a hibás bírói intézkedések miatt jogtalan sérelmet szenvedett, és alaptalanul akár egy napig is börtönben ült. Ugyanakkor megjegyezte: nem lát lehetőséget arra, hogy fegyelmi eljárást vagy szakmai alkalmatlansági vizsgálatot kezdeményezzen ezen bírók ellen.
Gulyás Gergely (Fidesz), az albizottság elnöke emlékeztetett: a Fővárosi Bíróság belső vizsgálata szerint az első fokon elrendelt 147 előzetes letartóztatásból másodfokon 144-et megszüntettek, mert nem állt fenn az alapos gyanú vagy hiányoztak a bizonyítékok. Erre Gatter úgy reagált: 19 olyan eset volt, amelyben nem volt meg az alapos gyanú, de szerinte ezekben az ügyekben is törvényesen jártak el.
Bodor Tibor, a Pesti Központi Kerületi Bíróság csoportvezető bírája visszautasította azt a feltételezést, hogy ő bármire utasította volna kollégáit 2006 őszén az első fokon elrendelt előzetes letartóztatások előtt. Jelezte: 2006 őszén 21 ügy került eléjük, amelyeknek 31 vádlottja volt, és az ezekben általuk meghozott elsőfokú ítéleteket másodfokon 81 százalékban enyhítették. Szerinte ez megfelel az egyéb ügyekben tapasztalt 79,2 százalékos enyhítési aránynak.
Bánhegyi Gábor, a Katonai Főügyészség főosztályvezetője szerint azért nem voltak azonosító jelvények a rendőrökön, mert a rendőrség közlése szerint nem volt rá fedezetük. Wittner Mária (Fidesz) viszont emlékeztetett: Gergényi Péter még arról beszélt, hogy voltak azonosítók, csak leestek. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) kiemelte: a parancsnokoknak kötelességük lett volna számon kérni az azonosítók hiányát. Hozzátette: húsz esetben tettek feljelentést elöljárói bűncselekmények – például az azonosítók hiánya, a nem rendszeresített gumilövedékes fegyverek használata vagy a nem megfelelő gázálarcok – miatt, de a katonai ügyészség valamennyi eljárást megszüntette. Hegedűs Antal, a Budapesti Katonai Ügyészség vezetője erre azt mondta: felelősség terhelheti a rendőri vezetőket, de büntetőjogi – szerintük – nem. A büntetés-végrehajtási intézményekben történt bántalmazások kapcsán elmondta: nyolc ügyben tíz embert gyanúsítottak meg hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazással, de végül valamennyi nyomozást megszüntették. A börtönök belső felvételei közül egy volt értékelhető, de azon sem látszott bántalmazás, csak az, hogy térdepeltetik, illetve homlokkal az ajtónak támasztva várakoztatják az előállítottakat.
origo.hu
Sírás a víz alatt
