Orbánnál a Gyurcsány-dosszié

Az eddig ismert tények és a még meg nem kapott nemzetbiztonsági iratok törvényes alapot teremthetnek ahhoz, hogy az ügyészség nyomozást rendeljen el Gyurcsány Ferenc volt kormányfő ellen – jelentette ki tegnap Balsai István miniszterelnöki megbízott, miután átadta Orbán Viktornak a 2006-os eseményekről készített első részjelentését.

Eljárás Bene és Gergényi ellen? A Balsai-féle szakértői csoporttal párhuzamosan egy parlamenti albizottság is vizsgálta a 2006-os hatósági jogsértéseket, és ez a testület ma szavaz az elkészült jelentés elfogadásáról. A Magyar Nemzet értesülése szerint a jelentéstervezet két olyan, korábban nem vizsgált bűncselekménygyanús esetet emel ki, amely alapján az ügyészség újabb büntetőeljárásokat rendelhet el. Az egyik Bene László volt országos rendőrfőkapitányt érinti, aki az albizottság előtt elismerte: azért nem indított fegyelmi eljárást Gergényi Péter budapesti főkapitány ellen, mert a „vasprefektus” nagy támogatást kapott Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnöktől. Ez felveti az elöljárói intézkedés elmulasztásának gyanúját. A másik eset pedig Gergényire vonatkozik: ugyanis Rudi Zoltán, a Magyar Televízió volt elnöke meghallgatásakor kiderült, a rendőrök anélkül hagyták el a televízió épületét, hogy erről szóltak volna a bent tartózkodóknak. Ez felveti az elöljárói gondoskodás elmulasztásának gyanúját. Úgy tudjuk, a jelentés a 2006-os véres események legfőbb politikai felelőseként Gyurcsány Ferencet nevezi meg. Információink szerint az albizottság javasolja majd az Országgyűlésnek a jogszerű intézkedés közben megsérült rendőrök kártérítését, illetve a bizottsági távolmaradás szankcionálását. Ismeretes, Gyurcsány Ferenc és Szilvásy György kétszer sem tett eleget a testület meghívásának. (P. T.)

Öt hónapi munka után részjelentést készített a 2006. őszi események kivizsgálására felkért Balsai István (Fidesz) miniszterelnöki megbízott szakértői munkacsoportja, s annak főbb pontjait tegnap ismertette a kormánypárti politikus. Balsai kiemelte: ha a ma még hiányzó, elsősorban nemzetbiztonsági dokumentumokat beszerzik, akkor „a napnál világosabb lesz, hogy Gyurcsány Ferenccel szemben is el kell rendelni a nyomozást, és meg kell állapítani a felelősségét”. Emlékezetes, Gyurcsány például maga ismerte be, hogy a televízió épületének ostromakor – a rendészeti minisztert megkerülve – telefonon utasította a rendőri vezetőket, miközben Petrétei József és Kondorosi Ferenc államtitkár tévén nézték az eseményeket otthon.
A miniszterelnöki megbízott „kritikán alulinak” minősítette a bíróságok 2006-os ténykedését, amelynek következtében 147 embert úgy helyeztek előzetes letartóztatásba, hogy közülük másodfokon 144 esetben meg kellett szüntetni a letartóztatást. A részjelentés szerint „a közterületeken elfogott civil személyek ellen indított eljárások törvényes alapjai aggályosak”. Volt olyan, hogy egyszerre 19 ember letartóztatásáról döntött a nyomozási bíró anélkül, hogy személyre szóló bizonyíték lett volna ellenük. Balsai István megmosolyogtatónak nevezte a Fővárosi Bíróság belső vizsgálatának egyik megállapítását, amely szerint a bírók azt érzékelték, hogy a társadalmi rend helyreállításáért nekik is tenniük kell. „Ilyen típusú bírósági okfejtésre nagyon régen, 1956 után a népbíróság előtt került sor” – fogalmazott a fideszes képviselő.
Arra a kérdésre, hogy a volt kormányfőn kívül mely rendőri vezetők büntetőjogi felelőssége vetődhet fel, a politikus Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitányt, az ő közbiztonsági helyettesét, Lapid Lajost, Szabadfi Árpád akkori országos rendőrfőkapitány-helyettest és Dobozi Józsefet, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat akkori parancsnokát említette.
A részjelentés összesen 14 olyan bűncselekménytípust sorol fel, amelyet politikai és rendőri vezetők, valamint rendőrök követ(het)tek el 2006 őszén. Ezek közül a rendőri vezetőkre elsősorban az elöljárói gondoskodás, illetve az elöljárói intézkedés elmulasztása vonatkozik. De szerepel a listában a maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés, kényszervallatás, hamis tanúzás, lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés (hiszen nem rendszeresített fegyvereket és lövedékeket használtak a rendőrök), közérdekű adattal visszaélés, segítségnyújtás elmulasztása, jogellenes fogva tartás és hamis vád bűncselekménye.
Balsai István beszámolója szerint 2006. október 23-án a rendőrök mintegy ötezer különböző lőszert (könnygázgránátot, gumilövedéket, vadásztöltényt, hang-fény gránátot) lőttek ki az emberekre. Eközben egy közelmúltban született bírósági ítéletből az derült ki, hogy a rendőrség október 23-i fellépése már reggeltől kezdve jogellenes volt – mutatott rá a miniszterelnöki megbízott.
A Balsai-féle szakértői csoport olyan rendőrségi iratokat is megkapott, amelyeket a Gyurcsány-érában 80 évre titkosítottak, de utóbb a titkosítást feloldották. A Magyar Nemzet információi szerint az Orbán Viktornak tegnap átadott részjelentés a bíróságok és az ügyészségek 2006-ban tapasztalt eljárásai kapcsán „a legszélesebb értelemben vett igazságszolgáltatási reform” szükségességét veti fel.