Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár tegnap tájékoztatta az iszapkatasztrófáról a környező államok magyarországi nagyköveteit. Erre azért is volt szükség, mert a szennyezés mértékéről és átterjedéséről a határokon még nem tudtak pontos adatokkal szolgálni a szakemberek. Erről nyilatkozott Hans-Peter Hutter, a Bécsi Orvostudományi Egyetem Környezethigiéniai Intézetének vezető orvosa is a Der Standard című osztrák napilapnak.
Eközben a környezet- és természetvédő civil szervezetek közös közleményt adtak ki a katasztrófáról. Mint írták, a kár elhárítása után meg kell erősíteni az ellenőrző hatóságokat, így különösen a környezet- és természetvédelmi felügyelőségeket és az ÁNTSZ-t, hogy meg tudják tenni az intézkedéseket a hasonló tragédiák megelőzésére. A környezetvédők azt is hangsúlyozták, hogy biztosítani kell a hatóságok függetlenségét a politikai és gazdasági érdekcsoportok befolyásától.
A szervezetek szükségesnek tartják a környezeti veszélyeknek a jelenleginél sokkal pontosabb feltérképezését az országban, valamint a már bekövetkezett károk elhárításának a felgyorsítását. El kell érni, hogy az esetleg mégis bekövetkező károk költségei ne az ártatlan elszenvedőket, illetve az adófizetőket terheljék, hanem azokat teljes egészében az okozók fizessék meg – tették hozzá a civilek, akik szerint meg kell szüntetni a súlyosan környezetszennyező tevékenységek, illetve a meg nem újuló erőforrások kiaknázásának állami támogatását, az adott esetben célszerű lenne megemelni a jelenleg rendkívül alacsony bányajáradékot. A közlemény szerint az érintett településeknek, valamint cégeknek mindenütt érdemi katasztrófaelhárítási terveket kelljen elkészíteniük, és képeseknek kell lenniük a végrehajtásra, amit az illetékes hatóságoknak kell szigorúan ellenőrizni, miközben fontos a katasztrófáért felelős személyek szigorú és elrettentő felelősségre vonása is. A kommünikét több mint harmincöt zöldszervezet írta alá, köztük a Levegő Munkacsoport, a Greenpeace és a Magyar Természetvédők Szövetsége. Utóbbi a Föld Barátai Magyarország nevű szervezettel együtt tegnap Illés Zoltánnak írt nyílt levélben szorgalmazta, hogy akadályozzák meg a Mal Zrt. új bányanyitását. A Mal Zrt. ugyanis külszíni bauxitbányáinak bővítését tervezi Nyírád település területén.
A természetvédők szerint a több hektár területre kiterjedő külszíni bányaművelés önmagában is megkérdőjelezhető annak környezeti hatásai miatt.
A környezetszennyezés helyszínén a napokban megjelentek a Tatai Környezetvédelmi Zrt. szakértői is, akik az almásfüzitői vörösiszap-tározók kezelését végzik. Farkas Béla környezetvédelmi igazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy a földeken, kertekben lévő szennyezés összetételén nem szerencsés sósavval változtatni, mert ha eltolják semleges vagy savas irányba a kémhatását, akkor az anyagban lévő fémek oldatba léphetnek, és könnyen elsodródhatnának a csapadékkal. Jelen pillanatban ez a lúgos közeg biztosítja, hogy ezek a fémek ott maradnak a helyükön, így is célszerű összegyűjteni.
A szakemberek a kármentesítés első lépéseként azt jelölték meg, hogy össze kell gyűjteni a hulladékot az eredeti formájában. Le kell mosni a házfalakat, udvarokat. Nagy kérdésnek tartják viszont, hogy mit kezdenek majd ezzel a szennyezett mosóvízzel. Vélhetőleg ezt szintén egy tározóban kell majd összegyűjteni, ahol ülepíthetik a benne lévő káros anyagokat, és azokat visszavihetik a kolontári tározóba. Azt az anyagot azonban, ami a mezőgazdasági területeken a talajba jutott, valószínűleg csak összegyűjteni lehet. Ennek egy része hulladék lesz, de sokkal nagyobb része várhatóan szennyezett talaj, amit speciálisan kell kezelni, lehetőleg helyben.
Szabó Csaba, az ELTE Természettudományi Kar Földrajzi és Földtudományi Intézetének egyetemi docense egyetértett ezzel, de a folyók kezelésével kapcsolatban azonban azt mondta: a környezeti károk megakadályozására most a semlegesítés a legjobb módszer. Az egyik legegyszerűbb, amit alkalmaznak, hogy őrölt gipszet, ecetsavat, illetve sósavat és más vegyszereket öntenek a Marcalba. Azzal azonban, hogy kémiai anyagokkal kezelik a folyót, mindenképpen terhelik a környezetet – tette hozzá a szakember.
Megkezdődött ugyanakkor az országban található hasonló tározók felülvizsgálata is. Popovics György megyei közgyűlési elnök vizsgálatot kért a Komárom-Esztergom megye területén található tározókról, amelyet a védelmi bizottsága titkára, Galambos Imre vezetésével végrehajtottak.
A Duna-parton két kazettát ellenőriztek, a Neszmély–Kántorkert részen lévő 33 hektárnyi területen fekvő, Papp-hegyi vízmosásba épült VIII-as számú kazettát, és az Almásfüzitő és Dunaalmás között található VII-es számú vörösiszap-tározó kazettát. A szakemberek állították: a völgyzáró gátak stabil és biztonságos feltételt biztosítanak a vörösiszap tárolására. Az Almásfüzitő és Dunaalmás között található VII-es számú vörösiszap-tározó tulajdonosa és kezelője a már említett Tatai Környezetvédelmi Zrt., amely a terület rekultivációját is végzi, a tevékenységükhöz szükséges hatósági engedélyek birtokában. Ehhez többek között veszélyes hulladékot kevernek humusszal a területen. Galambos Imre állította: az ellenőrzött tározókban az ajkai eseményhez hasonló jelenség kialakulása nem áll fenn, mert a tározókban lévő csapadékvíz menynyisége nem jelentős és nem oldja fel folyékony állagúvá a megszilárdult vörösiszapot.
origo.hu
Holnap jön az igazi tél!
