Már kora délelőtt óriási a forgalom a vilmányi községházán; míg odabent a többnyire a segélyek, fizetések sorsa felől érdeklődő helyiek egymásnak adják a kilincset, többen az udvaron várnak sorukra. A felújításra szoruló épületben – a csípős hideg ellenére – jelenleg csak egyetlen helyiséget fűtenek, ott zsúfolódnak össze az önkormányzat dolgozói. A meleget persze abban az irodában sem a központi fűtés, hanem egy hősugárzó szolgáltatja, a gázt ugyanis a felhalmozott tetemes tartozások miatt már hónapokkal ezelőtt kikötötte a Tigáz Zrt.
Fenyegetés
Amíg az előtérben a polgármesterre várunk, akaratunk ellenére fültanúi leszünk annak, ahogy néhány helybéli a szemben levő fűtetlen irodában Bene Róbert jegyzőből igyekszik kézzelfogható ígéretet kicsikarni. Az ingerült lakosok többször is elismétlik, hogy a pénzre szükségük van az embereknek, mert sokan fáznak és éheznek. Azzal fenyegetik meg a jegyzőt, hogy ha nem kapják meg a jogos járandóságukat, akkor törni-zúzni fognak. Miközben Bene Róbert az elkeseredett lakosok kedélyeit igyekszik lehűteni, megérkezik Melegh Károly, Vilmány egy hónapja megválasztott polgármestere. A település első embere irodájába invitál minket, de azt előre közli, hogy természetesen azt a helyiséget sem fűtik. Azonnal feltűnik, hogy a településvezető asztalán egymás mellett hevernek a kifizetetlen számlák és a tartozásokat összesítő kimutatások. – Annak, hogy csőd közeli helyzetbe jutottunk, több oka is van.
Adósságspirál
– Az állam egyre több feladatot tett az önkormányzatok nyakába, miközben mind kevesebb forrást rendelt hozzájuk. Ezt még súlyosbította a válság, illetve hogy az energiaszolgáltatók folyamatosan emelték a díjaikat. Ezzel minden magyar önkormányzatnak meg kellett küzdenie, a mi helyzetünket azonban tovább rontotta, hogy csupán néhány vállalkozás működik a településen, és mivel szinte kivétel nélkül veszteségesek, tőlük is alig-alig jutunk adóbevételhez – sorolja az önkormányzat eladósodásának okait Vilmány első embere.
Abban azonban, hogy a település a csőd szélére sodródott, a polgármester szerint még egy tényező közrejátszott. – A múlt évben csatlakoztunk a közmunkaprogramhoz, amelyben eleinte 150 helyi vett részt. Amikor erről döntés született, a testületi ülésen még arról volt szó, hogy ez egy fillérjébe sem kerül majd az önkormányzatnak. Később azonban kiderült, hogy egy közmunkás béréhez a községnek is hozzá kell járulnia havonta több mint 14 ezer forinttal. Ezt az összeget azonban az önkormányzat nem tudta biztosítani, így ennek finanszírozásához minden hónapban munkabérhitelt vettünk fel az egyik banktól, amit az államtól hó végén érkező központi támogatásból fizettünk vissza. Először minden hónapban 13,6 millió forint ilyen jellegű kölcsönt igényeltünk, később azonban a pénzintézet már csak havi 11 millió forintot adott, ekkor csökkentettük a közmunkások számát. A gond azonban az volt, hogy a közmunkaprogramra költött pénzek miatt máshonnan egyre több pénz hiányzott, így egyenes út vezetett a teljes összeomláshoz – jegyzi meg Melegh Károly. A helyzet a polgármester szerint gyakorlatilag reménytelen: már csak munkabérhitelből tudják fedezni a dolgozók októberi fizetését és a szeptemberi bérek 40 százalékát, továbbá a múlt havi segélyeket.
Már lopni sincs mit
A Tigáz Zrt.-nek több mint tízmillió forinttal tartoznak, ebből kilencmillió forintot azonnal ki kellene fizetni, mert a szolgáltató máskülönben nem kapcsolja viszsza a gázt. Az önkormányzat további 16 millió forinttal tartozik a szemétszállító cégnek, hiszen a lakosságtól beszedték a pénzt, de azt az egyre súlyosbodó nehézségek miatt nem tudták továbbutalni a társaságnak. Emellett kisebb összegekkel másoknak is tartoznak. – A katasztrofális pénzügyi helyzet az oka annak, hogy október 25-én rendkívüli tanítási szünetet kellett elrendelni a helyi általános iskolában, mivel az idő hidegre fordult, és nem tudtunk fűteni. Az önkormányzat autóiba nem tudunk tankolni, nem tudunk irodaszereket, papírt venni, a fénymásolóban nincs patron. A most felvett, csaknem 12 millió forintos munkabérhitelből a gázszolgáltatónál fennálló tartozásokat már nem tudjuk kiegyenlíteni, ahhoz szükségünk lenne legalább tízmillió forintos állami segítségre. Ez ügyben már hónapokkal ezelőtt levelet írtunk a Belügyminisztériumnak, reméljük, hamarosan megérkezik a segítség – értékeli a helyzetet Melegh Károly. A polgármester szerint minél hamarabb megoldást kell találni a helyzetre, mert a településen pattanásig feszült a hangulat. – Lopni már nem nagyon tudnak egymástól, hiszen a gazdák a termést betakarították, és a legtöbb embernek amúgy sincs semmije. Hasonló okok miatt „haldoklik” az uzsora is, hiszen nem tudják beszedni a „kihelyezett” pénzeket. Azért, hogy az indulatok elszabadulását megakadályozzam, saját zsebből már több mint 200 ezer forintot adtam a rászorulóknak, akik kora reggel sokszor a házam előtt várakoznak a segítség reményében – árulja el a településvezető.
Bezárt az iskola
– Ha nem kapunk rövid időn belül segítséget, akkor nem marad más hátra, mint az adósságrendezési eljárás – erről már Bene Róbert beszél lapunknak. A jegyzőtől megtudjuk, ilyen eljárást azok indíthatnak az önkormányzat ellen, akiknek tartozik a község, de a hivatal is felléphet önmaga ellen. – Ebben az esetben pénzügyi gondnok érkezik a településre, aki elsőként értékesíti az önkormányzat forgalomképes vagyonát, amiből kifizeti a hitelezőket. Ilyen vagyonnal azonban az önkormányzat lényegében nem rendelkezik – mutat rá a jegyző, aki megemlíti azt is, egy ilyen pénzügyi gondnok foglalkoztatása legalább 800 ezer, de akár hárommillió forintot is felemészthet havonta. Beszélgetésünk végén egy helyi asszony lép az irodába, aki néhány ezer forintot kér a polgármestertől. Mint mondja, már reggel be kellett volna mennie Miskolcra, ahol a közgyógyellátásával kapcsolatban orvosi felülvizsgálaton kellett volna részt vennie. Pénz nélkül azonban nem tudott útra kelni. Az asszony végül ötezer forinttal távozott, de mint ahogy Melegh Károly mondja, mindenkinek nem tudnak segíteni.
Ezután a közelmúltban felújított, de ideiglenesen bezárt iskolába látogatunk el. Néhány pedagógus a tanáriban a helyzetet elemzi, miközben Sztankai Szabolcs igazgató irodájában – egyelőre sikertelenül – keresi a kiutat. – Az iskolába 210 tanuló jár, közülük néhány gyermeket kivéve mindenki hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű. Az intézményben 23 pedagógus dolgozik, többségük nehéz anyagi helyzetben él, néhány kollégának pedig tetemes hitele is van. Miután tartozunk a bérekkel, már az is felélte tartalékát, akinek egyáltalán volt. Csaknem két éve nem tudtunk jubileumi prémiumot fizetni, ami pedig járna, de nincs szakkönyv-hozzájárulás és ruhapénz sem. A kollégák rendkívül peszszimisták, de a szülők többsége is elkeseredett a helyzet miatt. Sokan ugyanis otthon sem tudnak fűteni, itt pedig legalább meleg ételt kapnának a gyermekeik – panaszolja az igazgató, aki távozóban csak annyit mondott: – Segítséget kérek, mindegy, hogy honnan.
A településen a helyzetet illetően megoszlanak a vélemények. Egy két gyermekével sétálgató anyuka azt mondja, elkeserítő, hogy lányának majd akkor kell iskolába járnia, amikor más településen már nyaralnak a tanulók.
A BM az okokat keresi
Egy apuka arra panaszkodik, hogy négy iskoláskorú gyermeke van, és mivel ők sem jutnak pénzhez, nehezen tudnak fűteni, és enni sem nagyon tudnak nekik adni. Két fiatalember pedig azt mondja, hogy szerintük korábban nagyon sok pénz tűnt el a településen. – Nem értem, miért nem utalják a segélyeket, pedig az jár – hangsúlyozza egyikük.
Később arról értesülünk, hogy a község ötmillió forintos rendkívüli támogatást kap a Belügyminisztériumtól (BM), de erről hivatalos tájékoztatást még nem kaptak. Amikor a BM önkormányzati államtitkáránál az ötmillió forintos támogatásról érdeklődünk, Tállai András azonnal jelzi, a pénz már az önkormányzat számláján van. – Ismerjük Vilmány pénzügyi helyzetét, de meg kellene vizsgálni az ilyen mértékű eladósodottság okait. Annál inkább, mert az önkormányzat tavasszal már kapott négymillió forintot. Tudjuk, hogy a most elutalt összeg nem oldja meg a gondokat, de az önkormányzat november 15-ig újabb pályázatot adhat be. Ha a község teljesen fizetésképtelenné válik, akkor jön az adósságrendezési eljárás, ebben a helyzetben jelenleg tíz település van. Az eljárást az önkormányzat kezdeményezi maga ellen, a bíróság kimondja, majd kirendel egy pénzügyi gondnokot, aki lényegében egy állam által biztosított pénzügyi tanácsadó. Válságköltségvetést és válságprogramot kell alkotnia, döntést nem vesz át, csak javasol és előkészít – közli Tállai András, és hozzáteszi, a tárca az önkormányzatok fizetési nehézségeinek megoldására közép- és hosszú távú elképzelést készít elő.
origo.hu
"Ez a hely a hazám" - mutatjuk az év egyik legszebb magyar dalát! - videó
