Máig nem érti a magyar és az osztrák közvélemény, mi vezette valójában Gustav Poschalkót, az osztrák szövetségi vasút (ÖBB) teherszállítási leányvállalatának, a Rail Cargo Austriának (RCA) korábbi vezetőjét, amikor sikerdíjas szerződést kötött a mind Ausztriában, mind Magyarországon teljesen ismeretlen Geuronet Bt.-vel és Gulya Andrással a MÁV Cargo megvásárlásának elősegítése érdekében. A bécsi korrupcióellenes ügyészség vesztegetés és hűtlen kezelés miatt nyomoz az ügyben. A Hír TV Célpont című műsora birtokába került hivatalos nyomozati anyag szerint 2009. március 2-án elutalta az osztrák vasút a 7,1 – más értesülések szerint 12 millió – eurós sikerdíjat, de nem a családi betéti társaság, hanem közvetlenül Gulya András privát számlájára. Néhány nappal később Gulya András már Dubajban tárgyalt, amit a cégpapírok is alátámasztanak. Áprilisban a Fillér utcai 30 ezer forint törzstőkéjű bt.-be beszállt egy, az Egyesült Arab Emirátusokban bejegyzett cég beltagként. Az is érdekes, hogy Dubajban Gönczi János nagykövet segített Gulyának, hogy az adómentességet kihasználva egy szabadkereskedelmi övezetben tudjon vállalkozást alapítani. Gönczi korábban a Malév vezetője volt. Egyszer talán arra is fény derül, hova utalták a pénzeket a Perzsa-öbölből. Az osztrák korrupcióellenes ügyészség szerint nem lehet azt sem kizárni, hogy a sikerdíjak egy része végül pártkasszába került.
A sikerdíjszerződés célja tehát az lehetett, hogy a Geuronet Bt.-n keresztül kenőpénzekkel befolyásolják a magyar döntéshozókat. Ezt támasztja alá az a dokumentum, amelyet a Geuronet-botrányt 2008 februárjában kirobbantó Format hetilap hozott nyilvánosságra, s amelyben közzétették az ÖBB igazgatósága akkori ülésének hanganyagát. Az osztrák vasúti vezetők egy része értetlenkedett, más részük magyarázkodott. Valóban nehezen érthető a megbízás logikája. Az osztrák szövetségi vasút ugyanis a megvásárló konzorciumba bevonta az osztrák–magyar tulajdonú GYSEV-et, amely mindent tudott a MÁV Cargóról. A privatizációkor a MÁV Cargo vezetője az a Kovács Imre volt, aki pályáját a GYSEV-nél kezdte, s ma a Rail Cargo Hungaria vezérigazgatója. Kovács lapunknak korábban adott interjújában azt állította, a GYSEV-nél jobb „révkalauzt” keresve sem talált volna az osztrák vasút.
Mindez azért jelentős, mert Gustav Poschalko és Horst Pöchhacker akkori felügyelőbizottsági elnök, a Porr építőipari konszern korábbi vezérigazgatója az igazgatóság előtt azzal vette védelmébe a Geuronet sikerdíjas szerződését, hogy a cég valóban lobbizott. Az egyik osztrák lap érdeklődésére Pöchhacker kijelentette, nem azért kötötték a szerződést, hogy politikai felelősöket korrumpáljanak, ez csak lobbitevékenységre szólt, arra, hogy a megfelelő emberekkel beszéljen a cég lobbistája, Gulya András. Pöchhacker azt is mondta, naivitás egy lobbista teljesítményét firtatni. – Ha megbízod a megfelelő embert, aki felhívja a megfelelő minisztert, nem számolhatod el a telefonhívást – magyarázta.
Ám a magyar hatóságok papírral rendelkeznek arról, hogy a Geuronet nem végzett lobbitevékenységet. Egyetlen hivatal vagy cég sem akadt Magyarországon, amelyik igazolta volna, hogy tárgyalt Gulya András lobbistával. Nyilatkozott a Kóka János irányította közlekedési minisztérium, a MÁV, a MÁV Cargo, a GYSEV, és egybehangzóan azt állították, nem is látták Gulya Andrást. A Központi Igazságügyi Hivatal pedig, amely a lobbitörvény alapján nyilvántartja a hazai kijárókat, azzal zárta le vizsgálatát, hogy a Geuronet Bt. nem végzett Magyarországon lobbitevékenységet. De akkor miért kapott kétmilliárdos sikerdíjat?
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak