A liberalizált piacot és a verseny tisztaságát félti a CER Hungary Zrt. az állami tulajdonú és állami támogatásban részesülő vasútvállalatok, így a a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút (GYSEV) Cargo Zrt. piaci megjelenésétől – mondta lapunknak Horváth László, a magánvasúti társaság elnöke. A cégvezető arra a hírre reagált, hogy az osztrák közlekedési minisztérium – amely vasúti közlekedési hatóság is – kiadta a GYSEV Cargo osztrák leányvállalata számára a vasútvállalati biztonságirányítási tanúsítványt. A GYSEV tájékoztatása szerint ezzel minden feltétel teljesült ahhoz, hogy a cég önálló társaságba szervezze árufuvarozási üzletágát az Európai Unió versenyjogi bizottsága által előírt módon. A társaság menedzsmentje és a magyar közlekedési kormányzat azon dolgozik, hogy a tulajdonosok között kialakuljon a közös álláspont.
Az önálló GYSEV Cargót épp a napokban hozták hírbe egy leendő magyar állami vasúti teherszállítási vállalkozás tagjaként. A Der Standard osztrák lap értesülése szerint 2011-ben létrejöhet az együttműködés a GYSEV Zrt. és a MÁV között. A lap szerint így a GYSEV Cargo az osztrák állami vasút (ÖBB) versenytársává válhat a magyar vasúti árufuvarozási piacon. Korábbi teherszállítási üzletága, a MÁV Cargo privatizációjakor a MÁV kötelezettséget vállalt, hogy nem lép fel saját egykori leányvállalata versenytársaként. Ez a kötelezettség azonban 2011-ben lejár, s megnyílik az út a MÁV előtt, hogy saját teherfuvarozási leányvállalatot hozzon létre – írta a lap.
Lapunk kérdésére a MÁV-nál hivatalosan cáfolták, hogy tárgyalásokat folytatnak a GYSEV-vel egy későbbi együttműködés érdekében. Más forrásokból úgy tudjuk, hogy mindkét cégnél megfontolás tárgyává tették az esetleges együttműködést, hogy ezzel pótolják a MÁV Cargót.
A vasúti áruszállítási piac magántulajdonú szereplői azonban nem fogadnák örömmel, ha újabb, állami szereplő tűnne fel. Attól tartanak, hogy az állami vállalat olyan támogatásban részesülhet, amelyben a magáncégek nem, így versenyhátrányba kerülhetnek. A CER Hungary Zrt. szeptemberben nyílt levéllel fordult az EU közlekedési és versenypolitikai biztosaihoz a vasúti árufuvarozási piac torzulása miatt. Horváth László, a társaság elnöke akkor elmondta, arra hívták fel Siim Kallas közlekedési és Joaquín Almunia versenypolitikai biztos figyelmét, hogy néhány tagországban az állam támogatja a vasúti árufuvarozást, és ezzel beavatkozik a liberalizált piac működésébe, hátrányt okozva a profitorientált társaságoknak. Horváth László rámutatott, erre az európai vasutak szervezete is felhívta a figyelmet; az Európai Parlament több mint húsz tagállam elmarasztalását kérte a vasúti liberalizációs kötelezettségek nem megfelelő végrehajtása miatt, s az Európai Bíróság tizenhárom tagország ellen eljárást is indított.
Szijjártó Péter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara új vezetésével tárgyalt