Hajdúböszörmény védelmi bizottsága az elmúlt időszakban lehullott nagy mennyiségű csapadék miatt a csütörtöki határozatában azt kérte a megyei védelmi bizottságtól, hogy a vízügyi igazgatóságnál rendelje el a belvíz átszivatytyúzását a Keleti-főcsatornába. A városi testület elnöke szerint erre a környező tanyák védelmében van szükség. Kiss Attila szerint javaslatuk mellett szól az is, hogy a védekezési munkálatokra nagyságrendekkel többet kell költenünk, mint amennyibe a belvíz átszivattyúzása kerülne. A Hajdú-Bihar Megyei Védelmi Bizottság ma reggel kilenc órától rendkívüli ülést tart, ahol többek között a hajdúböszörményi kérést is tárgyalni fogják – közölte Rácz Róbert, a megyei védelmi bizottság elnöke.
A Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója, Bara Sándor az ülés előtt nem kívánt részletekbe bocsátkozni, mert mint jelezte, még nem hallotta a többi érintett véleményét. Annyit azonban megjegyzett, hogy ha bevezetik a belvizet a Keleti-főcsatornába, akkor olyan szennyeződések juthatnak a mederbe, amelyek a balmazújvárosi vízkivételi mű működését is érintik. – Részben innen látjuk el Debrecent ivóvízzel, és néhány kistelepülés is rá van kötve a rendszerre – szögezte le Bara, aki szerint olyan alternatív megoldást kellene találni a belvízhelyzet megoldására, amely minden érintett érdekeit szolgálja.
Ányos József, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója azonban állítja, hogy a megyeszékhely ivóvízellátásához nincs feltétlenül szükség felszíni forrásokra. – A vízjogi engedélyek szerint a cégünk által üzemeltetett, rétegvizekre telepített három vízmű naponta 50 ezer köbméter ivóvizet adhat a lakosságnak. Debrecen ivóvízigénye azonban csak napi 32 ezer köbméter, és az idén csupán néhány alkalommal fordult elő, hogy ez az érték átlépte a napi 50 ezer köbmétert. Ebből is látszik, hogy a Keleti-főcsatornára épült víztisztító mű szolgáltatásait akár hosszabb időre is nélkülözni tudja a hajdú-bihari megyeszékhely. A minőséggel sem lenne probléma, mert Debrecen alatt ásványvíz-minőségű készletek vannak – jegyezte meg Ányos József. A szakember hangsúlyozta, hogy a felszíni vizekre igazán csak évtizedekkel korábban volt szükség, amikor a város évente még 30 millió köbmétert fogyasztott belőle. Ám a rendszerváltozás után jelentősen megemelkedett a víz ára, így Debrecen éves szükséglete 13 millió köbméterre esett vissza. Ennek éves szinten alig több mint a harmada érkezik a Keleti-főcsatornára épült víztisztító műből. Ányos József szerint erre is leginkább már csak azért tartanak igényt, hogy a víztisztító berendezés üzemben maradjon, és ne menjen tönkre.
A javaslat megvalósulása ellen szól, hogy Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára egy hete levélben éppen azt kérte a vízügyi felügyelőségektől, hogy ahol felszíni víz felhasználásával biztosítható az egészséges ivóvízellátás, ott annak használatát előtérbe kell helyezni, és a rétegvízből kitermelhető víz mennyiségét csökkenteni kell. Láng István, a Vidékfejlesztési Minisztérium vízkár-elhárítási főosztályának vezetője tegnap nem kívánt a megyei védelmi bizottság döntésének elébe menni. – A bizottság éppen arra hivatott, hogy ott ütköztessék az érveket, és megkössék a szükséges kompromisszumokat a célból, hogy a védekezési költségek a lehető legalacsonyabbak legyenek – tette hozzá.
origo.hu
Hogyan lett az energiából fegyver a nagyhatalmak kezében?
