Botrányos és felháborító – így kommentálta Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense a lapunkban megjelent hírt, hogy a kelet-európai kisvállalkozásoknak szánt, milliárd- eurós uniós készpénzt a közvetítő bankok maguknak halmozták fel. A közgazdász, az uniós gazdaság szakértője úgy vélekedett, hogy a dicstelen végkimenet már a szerződéskötés pillanatában kódolva volt. A pénzt vélhetően eleve puha feltételekkel adta az Európai Beruházási Bank (EIB) a kereskedelmi bankoknak, amelyek a válságra hivatkozva a szokásosnál konzervatívabb hitelezési politikát folytattak. Pogátsa Zoltán szerint tipikus ellentmondás áldozataivá válták a kelet-közép-európai kis- és középvállalatok. A bankok csak akkor hiteleztek, ha a cégeknek megrendeléseik voltak, míg a cégek pénz nélkül nem jutottak piacra. Ráadásul sem az érintett bankok, sem maga az EU nem esik majd kétségbe a válságkezelés sikertelensége miatt. A bankok azért nem, mert pénzszűke idején jól jött a többletlikviditás, míg az EU azt mondhatja majd: ezzel is hozzásegítette az uniós államok bankrendszerét, hogy megmeneküljön az összeomlástól. S végül a pénz nem veszett el, megvan, tehát az unió adófizetői is megnyugodhatnak. Csak éppen az a cél nem valósult meg, amiért az egészet kitalálták: a kis- és középvállalkozások forráshoz juttatása. Az egész EU működésére, gyengeségére jellemző a történet – vélekedett Pogátsa Zoltán. A szakértő rámutatott: a közösség peremországaiban a bankok gyakran multinacionális szervezettekként viselkednek, ám ha válság van, azonnal kiderül, hogy anyaországuk védelmezi őket. Így aztán az EU bizonyára nem fogja megróni a bankokat a szóban forgó 15 milliárd euró miatt sem, nehogy valamelyik erős tagállam kormányával találja szembe magát. Vagyis a súlyos kudarc valószínűleg következmények nélkül marad.
origo.hu
Magyar Péter a nők elleni erőszak napját alapította meg
