Az egyik európai szakmai szervezet jelentése szerint hazánk közúthálózata évek óta balkáni állapotban van. Túlzónak tartja a megállapítást?
– Nincs mit szépíteni: a 30 ezer kilométer hazai közúthálózat átlagéletkora csaknem negyven év. Az ideális 8-10 év lenne, a reális cél pedig 10-15 év lehet. Ám ez is csupán hosszú távon érhető el, mert nemcsak sok pénz, de távlatos gondolkodás is szükséges hozzá. Gazdaságosabban kell bánnunk a rendelkezésünkre álló pénzeszközökkel. Szeretnénk egy-két érdemtelenül elfelejtett technológiát is visszahozni, hogy a kijelölt útszakaszt a lehető leggazdaságosabban kezeljünk. Csak egy példa: üzemmérnökségeinken rengeteg mart aszfaltot tárolunk, amely a korábbi felújítások során keletkezett. Ez állami vagyon, leltározni és őrizni kell. A jövőben olyan technológiákat fogunk alkalmazni, amelyek során hasznosítható ez a vagyon, így gazdaságosabb lesz a rekonstrukció.
– Jövőre mennyi utat tudnak felújítani?
– Az idei mértékeket szeretnénk fenntartani, ehhez uniós és állami forrásokra támaszkodhatunk. Uniós alatt részint az Új Magyarország fejlesztési terv regionális operatív programot értjük. Ennek segítségével 2008 és 2010 között ezer kilométer 4-5 számjegyű út újult meg. A program következő szakaszában, 2013 végéig 65-70 milliárdnyi felújítást tudunk végezni. Ez fontos segítség, hiszen a 4-5 számjegyű utak vannak a legrosszabb állapotban, és itt közlekedik a lakosság döntő többsége. Ezeken az utakon kiemelten fontos, hogy a tömegközlekedés vagy a katasztrófaelhárítók nehéz járművei számára biztosítsuk a közlekedést. Ám ez a pénz csak a szinten tartáshoz elég. A több mint 30 ezer kilométeres hálózatban az uniós források révén egy év alatt 1000 kilométert tudunk felújítani.
– Akkor harminc év kell a teljes hálózat felújításához?
– Ennél jobb a helyzet, mert a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt., amely az engedélyköteles beavatkozások lebonyolítója, 2007– 2010-ben közel 950 kilométernyi fő- és mellékúthálózatot újított meg, ugyancsak uniós forrásból, a Magyar Közúttal együttműködve. Hasonló beavatkozásra számíthatunk a jövőben is.
– Mennyi saját forrással rendelkezik a cég? Az év elején riasztó hírek jelentek meg a költségvetés esetleges összeomlásáról. Tudnak bért fizetni karácsonykor?
– Mindenkit megnyugtatok, a bérre, működésre és a hálózat kezelésére megvannak a források. Való igaz, az előző tél nagy terhet rótt a cégre. Míg az átlagos években 60-70 ezer tonna só kell, tavaly 130 ezer tonnára volt szükség. A Magyar Közút vállalkozási szerződés alapján kapja a pénzét a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtól. Sokan attól tartottak, hogy a téli szezon többletköltsége elviszi a költségvetést. Hangsúlyozom, emiatt nem kell aggódni. Sótárolóinkban már ott van az átlagos télhez elegendő készlet, s ezt folyamatosan bővítjük, ahogy szükséges.
– Jut útfelújításra is?
– Ez a forrás elsősorban az alaptevékenységre, az útüzemeltetésre: kaszálásra, kátyúzásra, gépek üzemeltetésére szükséges. Ha nagyobb területen avatkozunk be, az fenntartási tevékenység, de egyre kevesebb jut a saját pénzből. A törvény előírja számunkra azt a kritériumrendszert, amely szerint el kell látnunk az úthálózat üzemeltetését, karbantartását. Ez az úgynevezett C szint, amelyhez a források nem állnak rendelkezésre, a hiány több mint tízmilliárd forint. Ráadásul a cégnél utoljára öt éve volt gépbeszerzés. Vannak negyvenéves eszközeink is. Ezen javítani kell, ilyen berendezésekkel nehézkes és költséges a téli üzemet ellátni. A C szintet csak úgy tudjuk fenntartani, ha azokra az útszakaszokra és időszakra összpontosítunk a beavatkozásokkal, amikor azokat a legoptimálisabban lehet elvégezni.
– Régóta folyik a cégnél a szervezeti átalakítás. Ennek révén sikerül forrásokat megtakarítani?
– Egyfelől gazdaságosan és racionálisan kell működnünk. De van egy másik szempont is: a közlekedők kiszolgálása. Eddig a hét régióban hét diszpécserszolgálat működött. Ez azonban nem vált be, túl nagy terület, 10, 15, 20 üzemmérnökség jutott egyre-egyre, s párhuzamosság is létre jött a régiók és a megyei szervezetek közt. Ez mind a költséget növelte. A hónap elején visszaállítottuk a megyei szervezetet, az egyes megyékre optimalizált, de mégis egységes struktúrával. A megyékben pedig visszaállítottuk a diszpécserközpontokat, így a lakossági panaszok kezelése, a lakosság kiszolgálása is hatékonyabb lesz.
– A szervezeti átalakítás járt-e megtakarítással?
– Összességében az átalakítást nullszaldósan sikerült megoldanunk. Hosszabb távon várhatóan megtakarítással is jár, és jobban látjuk el a feladatainkat. November 17-én átalakításokat hajtottunk végre az országos központban is. Márciusban, a téli üzem végén pedig az üzemmérnökségek következnek, amelyeknek a szervezeti kialakítását, területi elosztását, gazdaságos működését vizsgáljuk meg.
– Látja már, hogy miként lehet közelíteni az utak jelenlegi 40 éves átlagéletkorát a célul kitűzött 15 éves átlagéletkorhoz?
– Racionálisabban kell gondolkodnunk. Már a felújítandó útszakaszok kiválasztásánál körültekintőbbnek kell lennünk. Az utak állapota az előző nyolc évben jelentősen romlott: 2002-ben még 11 ezer kilométer rossz minőségű út volt, 2010-ben már 15,5 ezer kilométer. Miért? Talán mert nem mindig az ésszerűség alapján döntöttek a pénz elköltéséről. Voltak olyan szakaszok, amelyeket tavasszal kikátyúztunk, majd a tél előtt felújítottunk. Sok pénzt meg lehet takarítani, ha a felújítást és kátyúzást öszszehangoljuk. A másik, hogy ugyanannyi pénz többet ér, ha akkor áll rendelkezésre, amikor szükséges. Az eddigi gyakorlat alapján a pénzügyi forrásokat biztosító útpénztár tavasszal „nyílt meg”, majd elosztások alapján és közbeszerzések elindítása után augusztus–szeptemberben lehetett a vállalkozókkal szerződést kötni. Utat pedig köztudomásúlag tavasztól őszig lehet jó minőségben és gazdaságosan építeni. Mi most olyan konstrukciót alakítunk ki, hogy a vállalkozók nyáron dolgozhassanak. A fedezethez már február körül hozzá kell jutnunk. Megírjuk a közbeszerzést, májusban pedig lehet szerződést kötni és dolgozni. Három hónap nyereség.
– A szóbeszéd szerint sok forrás elfolyt korrupciós csatornákon is. Tudják már, hogy ha elzárják a csapokat, azzal mennyi pénzt lehet megspórolni?
– Nem tagadom, találtunk furcsa dolgokat a szekrényekben. Erről addig nem kívánok részletesen beszélni, amíg a jogászok nem tisztázzák, hogy mi volt szabályos és mi nem. Ha szükséges, megtesszük a megfelelő jogi lépéseket, és a nyilvánosságot is tájékoztatjuk az eredményről.
origo.hu
Szijjártó Péter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara új vezetésével tárgyalt
