Meg akarják ölni a WikiLeaks alapítóját?

Veszélyes helyzetbe került a világ figyelmét lekötő, hírcsatornáit telítő kiszivárogtatási botrány mögött álló Julian Assange. A svéd legfelsőbb bíróság tegnap elutasította a WikiLeaks tényfeltáró honlap alapítójának kérését, hogy fellebbezéssel élhessen az ellene nemi erőszak gyanújával kiadott elfogatóparancs ellen.

Solana nem aggódik. Nem történik semmi drámai – kommentálta a WikiLeaks-botrányt Javier Solana. Az Európai Unió korábbi kül- és biztonságpolitikai főképviselője, a
NATO egykori főtitkára a Közép-európai Egyetemen tartott tegnap esti előadását megelőzően folytatott kerekasztal-beszélgetést magyar újságírókkal. Lapunk kérdésére, miszerint a bizalmas információkat nyilvánosságra hozó honlap olyan, a terrorizmus kapcsán emlegetett, új típusú, nem állami szereplő-e, amely fenyegetést jelent a nemzetközi biztonságra nézve, Solana azt válaszolta: bár a kiszivárogtatások kétségtelenül megtörik azt a bizalmat, amely a klasszikus diplomácia fontos jellemzője, addig nincs mire reagálni, amíg valamilyen illegális dologra, bűntettre nem derül fény. A kiszivárogtatásnak az lehet a következménye, hogy a diplomaták munkája megváltozik, az egyezmények tető alá hozása, a bizalomépítés elnehezül – összegezte véleményét. Kérdésünkre, hogy a lisszaboni NATO-csúcs nyomán lát-e lehetőséget a Nyugat és Oroszország biztonságpolitikai kiegyezésére, Solana azt mondta: az elmúlt időszakban történt lépések, így az Új START-egyezmény, a legmagasabb szintű orosz részvétellel megtisztelt, pozitív kicsengésű lisszaboni csúcs, a közös rakétavédelem létrehozását célzó szándék mind előremutatók, és reméli, semmi sem akadályozza meg, hogy ezek a törekvések elérjék végcéljukat. (Z. G.)

A döntés azt jelenti, hogy érvényben marad, igaz, kiegészül az Interpol által szerda hajnalban kiadott parancs, amely alapján a rendőri szervezet 188 tagországában őrizetbe vehető az ausztrál származású férfi. Állítólag már mód is lett volna elfogására Délkelet-Angliában, ahol a The Independent című lap szerint tartózkodik, ám eljárásbeli hibák miatt azt a brit szervek mégsem hajtották végre, mondván, nem volt joguk rá. Assange kezdettől fogva elutasította az ellene hangoztatott vádat.
A WikiLeaks szóvivője, Kristin Hrafnsson szerint egyenesen veszély fenyegeti Assange életét, hiszen már felhívás is elhangzott meggyilkolására. Mike Huckabee korábbi arkansasi kormányzó szerint árulás vádjával kellene bíróság elé állítani és kivégezni, s ugyanezt sürgette – igaz, ironikusan – Stephen Harper kanadai kormányfő is.

*

Közben a WikiLeaks és médiapartnerei folytatják a bizalmas amerikai diplomáciai iratok nyilvánosságra hozatalát, amit a világ kormányai nem győznek elítélni és a bennük foglaltakat cáfolni. Ezt tette közleményében a magyar külügyminisztérium is, amely „elítéli a bizalmas adatok jogosulatlan közzétételét, hiszen ezzel a diplomáciai kapcsolatokban nélkülözhetetlen diszkréció és bizalom sérült meg”. A szövegből kiderült, hogy Eleni Tsakopoulos Kounalakis budapesti amerikai nagykövet előre tájékoztatta Martonyi János külügyminisztert a WikiLeaks által várhatóan publikált dokumentumokról. Hogy pontosan miről, azt nem lehet tudni, mert eddig lapunk is csak olyan dokumentumokhoz fért hozzá, amelyek közvetetten érintik Magyarországot.
Oroszország korrupt, önkényuralmi kleptokrácia, ahol hivatalnokok, oligarchák és szervezett bűnözők egymással karöltve alkotnak virtuális maffiaállamot – ez a megsemmisítő vélemény tűnik ki a WikiLeaks által kiszivárogtatott bizalmas amerikai diplomáciai sürgönyök legújabb adagjából, amelyet a portál brit médiapartnere, a Guardian ismertetett tegnap. A jelentések szerint az orosz politikai rendszeren belül kifizetett kenőpénzek értéke eléri az évi 300 milliárd dollárt, és „gyakran nehéz megkülönböztetni egymástól a kormány és a szervezett bűnözés tevékenységét”. Kiolvasható az a vád is, hogy Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök törvénytelen jövedelmekhez jut, amelyeket különböző források szerint külföldön rejteget. Az iratokban volt szó az orosz olajkereskedelem közismert titkolózással övezett ügyleteiről is, amelyek ismeretlenek tulajdonában lévő, ismeretlen kedvezményezettek érdekeit szolgáló közvetítő cégeken át zajlanak. Ennek egyik szereplője a Gunvor nevű svájci cég, amelyről „az hírlik, hogy Putyin be nem jelentett vagyonának egyik forrása”, tulajdonosa pedig Gennagyij Timcsenko, aki állítólag Putyin egykori KGB-s kollégája volt.
A WikiLeakshez már olyan dokumentumok is kerültek, amelyek a korábbi kiszivárogtatásainak hatását tükrözik. Eszerint a több tízezer, kényes információkat tartalmazó okmány miatt Hamid Karzai afgán államfő megszakíthatja kapcsolatait a NATO-val.
A nyilvánosságra hozott anyagok tartalmával szemben már kritikát is megfogalmaznak. Umberto Eco író a Libération című napilapban tegnap megjelent ironikus írásában például azt állította: a WikiLeaks-botrány elsősorban annak a bizonyítéka, hogy a titkosszolgálatok kizárólag újságkivágásokból állítják össze jelentéseiket.