Nyolc település menekül a csődtől

Soha nem indult még annyi településen adósságrendezési eljárás, mint az idén. Miközben 1996 óta összesen 41 esetben nyúltak ehhez az eszközhöz, 2010-ben kilenc településen kérték a csődbiztos segítségét. Szigetváron már befejeződött az eljárás, a többiek egyelőre csak remélik, hogy úrrá lesznek a gondokon. Több helyen állítják, hogy komoly állami segítség nélkül lehetetlen lesz kifizetni a tartozásokat.

Mivel jár az adósságrendezési eljárás? Adósságrendezési eljárást az önkormányzat vagy hitelezője kezdeményezhet, ha a településnek 60 napon túl lejárt tartózása van, 90 napon túl pedig a polgármesternek már kötelező ezt kérelmeznie a bíróságon. Amíg az eljárás tart, az önkormányzati feladatokon és a lakosságot érintő egyes közszolgáltatáson kívül egyéb kiadást – fejlesztést, beruházást – nem finanszírozhat az érintett település. A helyhatóság válságköltségvetéssel gazdálkodik addig, amíg a hitelezőkkel nem jön létre egyezség, vagy a bíróság nem dönt a település vagyonának felosztásáról. Az eljárást a bíróság által kijelölt pénzügyi gondnok felügyeli, nyilvántartásba veszi a követeléseket, ellenjegyzi az önkormányzat kötelezettségvállalásait és kifizetéseit. Minden nem kizárólagos testületi hatáskörbe tartozó ügyben az adósságrendezési bizottság dönt. A bizottság reorganizációs programot és egyezségi javaslatot készít, az egyezséghez a hitelezők több mint felének támogatása kell, feltéve, ha követelésük eléri az összes, nem vitatott követelés kétharmadát. Ha az adósságrendezés megindításától számított 210 napon belül nem jön létre egyezéséig, a bíróság dönt a vagyon felosztásáról.

Jelenleg nyolc településen – Nicken, Tiszaderzsen, Neszmélyen, Sátán, Nemesviden, Jászteleken, Magyardombegyházán és Somoskőújfalun – folyik adósságrendezési eljárás a Belügyminisztérium tájékoztatása szerint. Az érintett községekben főként beruházás indításához vagy intézménystruktúra-fenntartáshoz kapcsolódó önkormányzati döntés vagy döntések miatt indult eljárás. A bajba jutott települések többségére ez valóban igaz, azonban a falvak vezetői azt tartják a bajok forrásának, hogy az előző kormányok mind több feladatot raktak az önkormányzatok nyakába, és ehhez egyre kevesebb forrást rendeltek. A legtöbb kistelepülésen az iskolák fenntartása jelenti az egyik legnagyobb problémát. Az oktatási intézményeket többnyire társulásban, pénzügyi gondokkal küszködve működtetik.

Érvényesülhet a dominóelv
Erre panaszkodott a Békés megyei Magyardombegyház polgármestere is. Dús Ildikó lapunknak elmondta, a község azért jutott ilyen nehéz helyzetbe, mert a korábbi években – hitelből – folyamatosan többet költöttek, mint amennyi bevételük volt. Nehezítette a helyzetüket az is, hogy kértek önhikís (önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került önkormányzatok által kérhető) támogatást, és a pénz reményében előleget igényeltek. A pályázaton azonban végül nem nyertek, így a felvett előleget kamatostól kell visszafizetniük. – Minimálisra csökkentettük a hivatal létszámát, és már csak azokat a feladatokat láttuk el, amelyeket az állami normatívák teljes egészében fedeznek. Emiatt komoly összeg halmozódott fel, amellyel tartozunk a szolgáltatóknak – jegyezte meg a polgármester, hozzátéve, a helyi gyermekek a dombegyházi iskolába járnak, az egészségügyi szolgáltatást pedig társulásban Kisdombegyháza látja el. Mivel azonban Magyardombegyház egyik szolgáltatás finanszírozásához sem tud hozzájárulni, az önkormányzat lassan a két másik települést is magával ránthatja a csődbe. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszaderzsen, ahol három éve folyik adósságrendezési eljárás, több 1992 óta húzódó ügy miatt görget maga előtt tartozást az önkormányzat. A pénzügyi nehézségek az évek alatt addig súlyosbodtak, hogy az önkormányzatnak szinte mindig van 60, vagy akár 90 napot meghaladó tartozása. Herédy Dezső polgármester a gondok ellenére úgy látja, úrrá lehetne lenni a nehézségeken, de nincs egyetértés a képviselő-testületben, így szinte képtelenség megoldani a helyzetet. Elmondta ugyanakkor azt is, hogy az intézmények és a szolgáltatások még működnek a településen.

Csődök szennyvízberuházások miatt
Neszmélyen sincs fennakadás a szolgáltatások és az intézmények – az iskola, valamint az óvoda – működésében, ezeket nem fenyegeti veszély. Janovics István, a Komárom-Esztergom megyei község polgármestere ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy a falu ingó és ingatlan vagyonát már felélték. Ami mozdítható volt, abból fizették ki a hitelezőket. Arra a kérdésre, hogy miért indult adósságrendezési eljárás a településen, a vezető a „két korszakkal ezelőtti” elődje ténykedését említette. Erről azonban nem kívánt nyilatkozni, mert mint mondta, az ügyben még nem született bírósági ítélet. Emlékezetes, lapunk is több ízben hírt adott arról, hogy a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság a község sérelmére elkövetett hűtlen kezelés, csalás, sikkasztás és többrendbeli okirat-hamisítás miatt folytatott nyomozást Neszmélyen.
A Somogy megyei Nemesviden az évekkel ezelőtti szennyvízberuházás miatt indult adósságrendezési eljárás. A község ugyanis a programra csak a céltámogatás 60 százalékát kapta meg az államtól, így az önkormányzatnak nagy összeggel kellett hozzájárulnia a beruházáshoz. Ehhez a falunak több helyről összesen 320 millió forint hitelt kellett felvennie, amely ellehetetlenítette őket. – Bár az adósságrendezési eljárás folyik, jelen pillanatban egy szikra esélyt sem látok arra, hogy rendezni tudjuk a tartozásokat. Kizárólag állami segítséggel állhatunk talpra, e nélkül drasztikus létszámcsökkentésre és megszorításokra kényszerülünk – hangsúlyozta Harmath István. A polgármester hozzátette: tudomása szerint a hatóságok is vizsgálják a szennyvízberuházás körülményeit. A település pénzügyi gondnoka viszont – ahogy arról tegnap a Napi Gazdaság beszámolt – az összesen 350 millió forint adósság kifizetésére 29 ingatlant hirdettetett meg mintegy 90 millió forint nettó irányáron. A községháza alsó szintjéért például 18 millió forintot kérnek.
A Vas megyei Nicken a település polgármestere szerint a végéhez közeledik az előző ciklusban indult adósságrendezési eljárás. Csorba József, aki október 3-án lett a község első embere, elmondta, önkormányzatuk is a helyi szennyvízberuházás miatt adósodott el. – Ebben voltak elszámolási problémák, az APEH számlákat dobott vissza, és a kamatok, valamint a büntetések miatt 100 millió forint fölé nőtt Nick adósságállománya. Ráadásul, mivel APEH-adósságunk van, pályázni sem tudunk – jegyezte meg.

Kullancs okozta Jásztelek vesztét
Jászteleken egy tizenkét évvel ezelőtt indult munkaügyi per miatt kellett adósságrendezési eljárást indítani. – Egy pedagógust megcsípett egy kullancs, ami miatt a tanárnő megbetegedett. Emiatt indult a munkaügyi per, amely jogerősen lezárult. A bíróság döntése értelmében kamatokkal együtt összesen 15 millió forintot kell kifizetnünk – közölte Tóth Nóra, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei község polgármestere, aki állítja: nem szeretnének intézményt bezárni, és minden erejükkel azon dolgoznak, hogy úrrá legyenek a szorult helyzeten.
Somoskőújfalun egy egészen rendkívüli ok vezetett az adósságrendezéshez. – Az erdei iskola kialakításánál az egyik beszállító, akinek tartoztunk, türelmetlen volt, és a Nógrád Megyei Bírósághoz fordult. A 178 ezer forintos követelését végül kifizette az önkormányzat, de már túl későn tette, a tartozás kiegyenlítéséig ugyanis a bíróság elindította az eljárást – közölte Lichner András Gyula polgármester, aki nem kívánta indokolni, a hivatal miért nem fizette ki időben a beszállítót. Mint mondta, akkor még nem ő volt a polgármester, így csak felszínesen ismeri az ügy hátterét. A településvezető mindenesetre az eset miatt az Alkotmánybírósághoz fordult, mert szerinte megdöbbentő, hogy annak ellenére is elindult az adósságrendezési eljárás, hogy az erről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedésének napján kifizették a követelést. Ráadásul, mint elmondta, mivel az erdei iskola kialakítása egy száz százalékig államilag finanszírozott pályázat részeként valósult meg, nem is nekik kellett volna fizetniük, hanem a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek. A polgármester a panaszaival megkereste a köztársasági elnököt és a kormányfőt is.

Már másodjára
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sátán már 1998 és 2002 között is folyt adósságrendezési eljárás, akkor a gáz-, ivóvíz- és szennyvízberuházás miatt adósodott el a település. – A mostani nehézségeinket pedig az önkormányzatok általános alulfinanszírozottsága okozta. A legnagyobb veszteségünk az iskola működésével kapcsolatban keletkezett, mivel egyre csökken az intézmény tanulói létszáma, az állami normatíva a költségek mind kisebb részét fedezi. Tavaly az önkormányzatnak már 29 millió forinttal kellett hozzájárulnia az iskola működtetéséhez – fogalmazott Bakos Péter. A polgármester hozzáfűzte, szerették volna az intézményt társulásban működtetni, de a fogadó részéről a képviselő-testület ezt minősített többséggel nem szavazta meg. Sátán jelenleg körülbelül 60 millió forinttal tartoznak a hitelezőknek.