Egyhangúlag elfogadta tegnap az Országgyűlés emberi jogi bizottsága a 2002 és 2010 közötti hatósági jogsértésekről készített jelentést. A dokumentum több tucat pontban ismerteti azokat az eseteket, amikor a rendőrség jogtalanul megtiltott vagy feloszlatott tüntetéseket, illetve önkényesen előállított demonstrálókat. A sort a 2002-es Erzsébet hídi blokád nyitja, megtalálható köztük a Medgyessy–Nastase-koccintás elleni spontán tüntetők elhurcolása, a 2003. decemberi gesztenyéskerti demonstráció feloszlatása, a Baumag-károsultak 2004-es tüntetésének megtiltása, a kordonbontó fideszes képviselők elleni eljárás, a Clark Ádám téri 2008-as oszlatás, illetve a Magyar Gárda feloszlatása elleni tavalyi spontán tüntetés szétverése.
A jelentés vitája előtt az ülésről a szocialista képviselők kivonultak. Távozásukat Lendvai Ildikó (MSZP) azzal indokolta, hogy az anyag önellentmondásos, hiszen ha a bíróságok a vizsgált időszakban kimondhatták a jogsértések megtörténtét, akkor a jogállam mégiscsak működött. Lendvai cinikusnak tartja, hogy a jelentés egy olyan időszakban készült, amikor megregulázzák az Alkotmánybíróságot és hetente módosítják az alkotmányt.
*
A 2006-ban bántalmazott Révész Máriusz (Fidesz) erre úgy reagált: hiába mondja ki a bíróság utólag, hogy jogsértés történt, az nem teszi semmissé a jogsérelmet. A fideszes képviselő sajnálatosnak nevezte, hogy az MSZP-s politikusok a mai napig sem képesek szembenézni tetteikkel, és a nyilvánvaló jogsértések láttán megfutamodnak a vita elől. Révész Máriusz szerint teljesen egyértelmű, hogy az előző kormányok a rendőrséget politikai nyomásgyakorlásra használták fel.
A jelentést összeállító Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) történelmi jelentőségűnek minősítette a dokumentum elfogadását, amely az elmúlt nyolc év emberi jogi válsághelyzetének kor- és kórképe. Kiemelte: a Medgyessy–Gyurcsány– Bajnai-kormányok a hatalom megtartásának, a megfélemlítésnek és a megtorlásnak az eszközeként használták a rendőrséget és más államhatalmi szerveket. – Szétvert, betiltott tüntetések, jogtalan előállítások, kordonerdővel meggyalázott nemzeti ünnepek, a gyülekezési jog engedélyezési rendszerré silányítása – jellemezte az elmúlt nyolc évet a jobbikos politikus. Gaudi-Nagy Tamás reméli, hogy a jelentés nem marad következmények nélkül, felelősségre vonások lesznek, és úgy vélte, a 2006. őszi áldozatoknak megítélt állami jóvátételt ki kellene terjeszteni a 2002 és 2010 közötti időszak kárvallottjaira is.
Gulyás Gergely (Fidesz), az emberi jogi bizottság alelnöke rámutatott: nem a bizottság elfogultságának köszönhető, hogy a dokumentumban szinte csak olyan jogsértések szerepelnek, amelyeket radikális jobboldali szervezetek rovására követtek el, hanem annak, hogy döntően velük szemben történtek ilyenek. A fideszes politikus tájékoztatása szerint a Debreceni Katonai Ügyészség nyomozást indított azon három feljelentés alapján, amelyeket ő tett a 2006-os jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság jelentése alapján. Így büntetőeljárás indult a tömegoszlató rendőrökről hiányzó azonosító számok, a rendőrségen belüli felelősségre vonások elmaradása (Bene László akkori országos főkapitány azért nem indított fegyelmi eljárást Gergényi Péter ellen, mert a volt budapesti főrendőr Gyurcsány Ferenctől nagy politikai támogatást kapott), illetve amiatt, hogy a tévéostromkor a rendőrök sorsukra hagyták az intézmény dolgozóit.
A bizottsági ülésen Eiselt György, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára elmondta: a jelentések alapján már megkezdték a büntetés-végrehajtási szabályok felülvizsgálatát, és a kormányváltás után arról is intézkedtek, hogy a jövőben magán őrző-védő cégek ne biztosíthassanak állami rendezvényeken.
origo.hu
Sasvári Sándor megrázó vallomása: így tették tönkre a családját
