Elmondta, hogy Orbán Viktorral áttekintették a gazdasági kormányzást, Horvátország csatlakozásának ügyét, a Duna-stratégiát – amely a Duna menti térségek környezeti, gazdasági és társadalmi kihívásaira igyekszik választ találni – és a keleti partnerség programját, amely stratégiai fontosságú, hiszen olyan lényeges kérdésekkel foglalkozik, mint az energia, a biztonság, a kereskedelem és a regionális együttműködés. A program csúcstalálkozóját májusban tartják Magyarországon.
Kérdésünkre, hogy az utóbbi napok ellenzéki tüntetéseit kemény kézzel leverő Alekszandr Lukasenkót, a keleti partnerségben részt vevő Fehéroroszország államfőjét is meghívják-e a csúcsra, Orbán Viktor azt mondta, erről a kérdésről még korai dönteni.
*
A miniszterelnök kijelentette, hogy az EU párját ritkítóan nehéz fél év előtt áll, de a magyarokat a legkevésbé sem rettenti vissza ettől a munkától, mivel a magyarok válságkezelésben a legjobbak. Orbán Viktor elmondta, mivel Magyarországon három és fél évig nem lesz semmilyen választás, a magyar kormányzat abban a helyzetben van, hogy rövid távú politikai szempontokat mellőzve, a presztízst teljes egészében kiiktatva, kizárólag a munkára tud összpontosítani. A magyar miniszterelnök kiemelte, hogy az elmúlt hónapokban mind a 26 európai uniós tagállam vezetőjével tárgyalt, így pontos képe van arról, hogy mik az elvárások. A magyar elnökség emellett a váratlan események kezelésére is igyekezett felkészülni.
Orbán Viktor hangsúlyozta: „Vissza szeretnénk szerezni az EU számára a bővítés lendületét”, mondván, hogy az EU bővítése a belső ügyek megoldását is segíti, mert aki bővít, gyarapít, hisz a saját jövőjében, és az Európai Uniónak ma leginkább arra van szüksége, hogy erősen higgyen a saját lehetőségeiben. Orbán Viktor közölte, az EU állandó elnökével, Herman Van Rompuyjel folytatott tárgyalásán tisztázták a következő fél év pontos menetrendjét. Mint mondta, tisztán látnak az első nagy csúccsal, a februári energiapolitikai csúcstalálkozóval kapcsolatban, valamint a lisszaboni szerződés módosításának ügyében, és képesek lesznek a limitált szerződésmódosításra. (A tavaly elfogadott lisszaboni szerződés módosítására azért van szükség, hogy az EU jogi alapot teremtsen az euróövezet védelmében létrehozandó állandó jellegű pénzügyi stabilitási mechanizmusnak – a szerk.) Közel vannak ahhoz is, hogy az utolsó vonásig tisztázzák az európai szemeszter intézménye beindítását (amelynek értelmében a tagállamok előzetesen bemutatják az EU-nak saját költségvetési tervezetüket) – tette hozzá Orbán Viktor.
Herman Van Rompuy tegnap délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézete által szervezett, Az Európai Unió előtt álló kihívások 2011-ben című konferencián felszólalva hangsúlyozta, az eurózóna stabilitásának megőrzése kulcskérdés, minden tagállamnak be kell tartania a legszigorúbb pénzügyi kritériumokat. Az EU elnöke kiemelte, Európának úttörőnek kell lennie az innovációban, olyan körülményeket kell teremtenie, amelyek arra késztetik a fiatal tudósokat, hogy a kontinensen maradjanak, ugyanakkor le kell bontani a tudósok mobilitásának akadályait is az unióban. Példaként említve Teller Edét, Szilárd Leót, Neumann Jánost és Wigner Jenőt, úgy vélekedett, jó lenne, ha a jövőben a fiatal, briliáns elmék Európában, Magyarországon maradnának. Kiemelten jelentős kérdés az unióban az energia is, a cél a megfizethető és mindig rendelkezésre álló energia biztosítása, az ellátás biztonsága és a megfelelő hálózat kiépítése – közölte Herman Van Rompuy.
A Külügyminisztériumban tegnap Győri Enikő európai ügyekért felelős államtitkár és Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár bemutatta a magyar EU-elnökség végleges programját, a december 20-án indult honlapot, beszámoltak az elnökséget kísérő kulturális eseményekről, illetve a Herendi Porcelánmanufaktúra vezérigazgatója a helyszínen átadta az elnökség vázáját.
Német–Francia vétó. Franciaország és Németország tegnap hivatalosan is kérte Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának elhalasztását. A két ország belügyminisztere ezért közös levélben fordult Cecilia Malmströmhöz, az Európai Bizottság belügyi biztosához. Brice Hortefeux és Thomas de Maiziere szerint nem teljesült minden feltétel a román és bolgár csatlakozásához, mivel még mindig hiányos a két ország felkészültsége a biztonság és az igazságszolgáltatás terén, és nem sikerült leszámolni a korrupcióval és a szervezett bűnözéssel. „Irreális és felelőtlen lépés volna elsiklani a hiányosságok fölött. A csatlakozásról szóló döntést csak akkor kellene meghozni, amikor az aggodalomra okot adó kérdéseket sikerül megoldani” – áll a francia és a német belügyminiszter levelében. A román és a bolgár külügyminisztérium sajnálattal vette tudomásul Párizs és Berlin kezdeményezését, és leszögezte: jogilag semmi sem indokolja, hogy az igazságügyi reformhoz és a korrupcióellenes harchoz kössék a csatlakozást. Traian Basescu államfő szerint a francia és a német álláspont diszkriminatív, mivel új feltételeket támaszt az ország schengeni csatlakozása elé, ami ellentétes az európai joggal, és veszélyes precedenst teremt. (R. Sz.)
origo.hu
Társadalomkutató: A magyarok többsége szerint Magyar Péter öntelt és agresszív
