Vezércikkben bírálta a londoni The Times a magyar médiatörvényt, mondván, a médiahatóság tagjait a Fidesz nevezte ki, vezetőjét 2020-ig nem lehet elmozdítani, s az elnök a parlament közbeiktatása nélkül adhat ki rendeleteket. Az írás szerint az ország „még nem folyamodott a kommunista érában megismert kisszerű zsarnoki módszerekhez”, az európai értékekkel azonban szembekerült, és ez ellen az uniónak tiltakoznia kell. A lapban Roger Boyes viszont kiemelte: túlzók a Magyarországot ért kritikák, hiszen például Nagy-Britannia rágalmazásellenes szabályozásai nem nyújtanak erős alapot Európa új demokráciáinak bírálatához.
– Magyarország elkötelezett a jogállamiság és az európai értékrend mellett – közölte Martonyi János külügyminiszter Guido Westerwelle német külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetése során. Westerwelle ugyanis felvetette a médiatörvény módosításának lehetőségét. Martonyi azt kérte, konkrét kifogásait jelezze. Manfred Grund, a német keresztény pártok, a CDU és a CSU parlamenti frakciójának igazgatója viszont képtelenségnek nevezte a magyar kormány Európa iránti hűségének vagy a magyar uniós elnökség jogosságának megkérdőjelezését. Szerinte a bírálatok felületes pártpolitikai álláspontot tükröznek.
Lázár János a TV2 tegnap reggeli műsorában azt mondta, szükség esetén szó lehet a törvény korrigálásáról. A Fidesz frakcióvezetője közölte, a kormány nem akar háborúzni a magyar sajtóval. Bírálta az MSZP-t, amiért az ügyben tudatosan félretájékoztatta a nemzetközi közvéleményt. Orbán Viktor kormányfő a Hír TV-nek elmondta, a konkrétumok nélküli nemzetközi kritikák miatt eszük ágában sincs módosítani a törvényt. A honatyák tegnap elfogadták azt a javaslatot, amely szerint a médiahatóság büntetéseinek megtámadásakor a bíróságnak harminc napon belül elsőfokú, további harminc napon belül jogerős ítéletet kell hoznia.
origo.hu
Orbán Viktor: A gazdasági semlegesség hozza a fejlődést és a magasabb életszínvonalat
