A Sky Court lenyűgözően látványos létesítmény. De biztos, hogy duty free plázára volt szüksége egy regionális vezető szerepért küzdő repülőtérnek, mint ahogy azt szakmai körben többen is felvetették?
– Meglepve hallom, hogy kétségek merültek fel az új létesítmény funkcionalitásával kapcsolatban. Mi magunk minden, szakmai szempontból mérvadó érdekeltet – az utasokat, a hatóságokat, a légitársaságokat, a földi kiszolgálókat – megkérdeztük, s csak pozitív visszajelzést kaptunk. Persze a legfontosabb, hogy az utasok jól érezzék magukat benne. Egyébként az épület alapterületének csak kevesebb, mint húsz százaléka az, ami nem hagyományos repülőtéri funkciót lát el, a többi mind a működést szolgálja.
– Hadd legyek akkor én az ördög ügyvédje! Találkoztam ugyanis olyan véleményekkel, hogy az átszálló utasok gyorsabb célba érését segítette volna, ha úgynevezett piereket, utasmólókat építettek volna, amint az előzetes tervekben szerepelt is.
– A beruházásunk modulokból áll össze. A hosszú távú tervünkben szerepel a pierek megépítése is, most azonban az volt a feladat, hogy összekössük az A és B terminálépületeket, s megnöveljük a biztonsági kapuk számát, hogy az utasforgalmat kényelmesen és biztonságosan ki tudjuk szolgálni. Ez a fejlesztések központi része, innen haladhatunk tovább. A következő lépés, hogy felújítjuk a két régi épületet – megjegyzem úgy, hogy egyiket sem zárjuk le egy percre sem –, és ha ezzel jövőre elkészültünk, akkor megvizsgáljuk, hogy az utasforgalom indokolja-e a mólók megépítését. Ha szükséges, gyorsan és a működés zavarása nélkül megépíthetjük azokat.
– Azon is sokan elcsodálkoztak, hogy az utasok csak a Sky Court duty free shopján keresztül léphetnek be az utasváróba. Ez a vásárlásösztönzés meglehetősen direkt módja…
– Amikor megterveztük a létesítmény belső felépítését, az ACI (Airport Council International), a repülőtér-üzemeltetők nemzetközi szervezete által végzett utaselégedettségi felmérést vettük elsősorban figyelembe. Az utasok pedig azt mondják, hogy élményekre vágynak. Ehhez hozzátartozik, hogy kellemes környezetben ehetnek, ihatnak, és a helyi ország termékeiből vásárolhatnak. Az első visszajelzések alátámasztják, hogy jól döntöttünk. Egyébként a Sky Court vásárlásösztönző megoldásai sokkal kevésbé agresszívak, mint egyes európai reptereken, gondolok itt például a londoni Heathrow-ra, ahol sokkal keskenyebb folyosók vezetnek a polcok közt.
– Vagyis Ferihegy azért lett afféle „élményreptér”, mert nem számíthat a közeljövőben lényegesen nagyobb utasforgalomra? Mi lesz a régiós vezető szerepünkkel?
– Célunk az, hogy mind a forgalom bővülését, mind a szolgáltatás minőségét, mind a saját hatékonyságunkat tekintve elsők legyünk a régióban. Versenytársaink Bécs, Prága és Varsó. A Sky Court építése tekintetében például jobban teljesítettünk, mint Bécs, ahol öt éve húzódik a reptérfejlesztés, ennek során már kétszeresére nőttek a költségek, és emiatt a teljes menedzsmentet elküldték. Arra törekszünk, hogy regionális csomópontként működjünk, ezt részben meg is valósítottuk, hiszen már most is forgalmunk ötöde átszálló utas. Ennek az aránynak a növeléséhez azonban a legfőbb partnerünk, a Malév teljesítményének a növekedése szükséges. E folyamatban mérföldkő, hogy a következő napokban a Malév üzleti partnere, az American Airlines megkezdi a közvetlen Budapest–New York járat működtetését. Optimista vagyok a nemzeti légitársaság jövőjét illetően.
– Mindannyian reméljük, hogy így lesz, de mi lesz, ha a Malév esetleg csődbe megy? Megfelel a valóságnak az a sajtóértesülés, hogy ez esetben a magyar államnak vissza kell vásárolnia a Budapest Airportot?
– Mint a cég vezérigazgatója, nem tisztem nyilatkozni a tulajdonosok megállapodását rögzítő privatizációs szerződésről, rám a vagyonkezelési szerződés vonatkozik. A Malév helyzete most kétségkívül nehéz, de a kormány tudja, hogy a légi forgalom stratégiai ágazat a gazdaság növekedése szempontjából.
– Az azonban az ön tevékenységét is érinti, hogy az ACS spanyol építőipari nagyvállalat ezekben a hetekben többségi tulajdont szerezhet a Budapest Airport tulajdonosában, a Hochtief AG-ben. Mit vár ettől?
– Cégünknek több tulajdonosa van, a Hochtief, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő és mások. Nekem az a feladatom, hogy minél jobban tegyem a dolgom, hisz akárki lesz a tulajdonos, az az érdeke, hogy fejlődőképes repülőteret mondhasson magáénak. Ennek érdekében folytatjuk a Sky Court átadása után is a fejlesztéseket. Már hozzákezdünk a 2 A és 2 B terminál felújításához, ennek befejezéséhez 9-12 hónapra van szükségünk. Előkészítettük a cargobázis építését, az első fázisban 12 ezer négyzetméternyi korszerű raktárat építünk fel 12-14 hónap alatt, 12-20 millió euró értékben. Fontos lenne minél előbb létrehozni egy reptéri hotelt és konferencia-központot. Ehhez befektetőt könnyen találunk, de egyelőre bürokratikus akadályok nehezítik az előrelépést.
– Hol állnak meg májusban a taxik Ferihegyen? A főváros felmondta azt a szerződést, amely ingyenesen biztosította a Budapest Airportnak a drosztokat, amelyeket aztán önök több száz millió forintért adtak tovább a taxitársaságoknak – mint az egy ügyészségi feljelentésben olvasható. Lesz megegyezés?
– A több száz millió forintos összegről szóló állítás városi legenda. A valóság egészen más. Az említett szerződést 2006-ban öt évre kötötte meg a városvezetés és cégünk akkori menedzsmentje. Rendkívül fontos volt, hogy ez alapján sikerült normalizálni az állapotokat, visszaszorítani a taxishiénákat, megszüntetni a taxis bandaháborút a repülőtéren. Ezt az állapotot kell megőrizni, mert a fővárosnak és a repülőtérnek egyaránt az az érdeke, hogy a Budapestre érkező külföldiek és a magyar utasok is színvonalas szolgáltatást kapjanak. Ezért már tavaly ősszel elkezdtük a tárgyalásokat a fővárossal egy új szerződés megkötéséről. Fontosnak tartom azt is leszögezni, hogy tavaly december óta a Főtaxival mint megbízható és korrekt üzleti partnerrel dolgozunk a repülőtéren. Az utasoktól kapott visszajelzések is ezt igazolják.
– Az új szerződésben fizetniük kell a drosztok használatáért?
– Nem szeretnék részleteket elárulni egy aláírás előtt álló szerződésről, de a lényeg az, hogy a bevételeinket rá is költjük a drosztok műszaki fenntartására, a biztonsági szolgálatra. Az új megegyezésben a főváros figyelembe veszi a költségeinket, mi pedig fejlesztéseket vállalunk: utcabútorokat, jegykiadó automatákat helyezünk el a buszmegállókban.
origo.hu
Orbán Viktor: A gazdasági semlegesség hozza a fejlődést és a magasabb életszínvonalat
