Korábbi ígéretünkhöz híven a kutatási fázisban megépítettük találmányunk első ipari teljesítményű modelljét, átmérője öt és fél, magassága pedig 29 méter – fogadja lapunk munkatársait a felcsúti Györgyi Viktor, a függőleges tengelyű szélerőmű feltalálója. Méréseik szerint az erőmű rendkívül komoly eredményekre képes: a torony 90 kilométeres sebességű szélben 96 kilowattos, a legnagyobb sebességként mért 116 kilométeres szélben viszont már 210 kilowattos teljesítményt adott le. Mindezt a berendezés meglehetősen alacsony zaj mellett nyújtja.
Másfél évvel ezelőtt jártunk először riporton Györgyi Viktornál, akkor készült el ugyanis a forradalmi újításnak számító találmány tízméteres modellje. A függőleges tengelyű szélerőmű különlegessége, hogy a turbina és a generátor nem a levegőben, hanem a földön található, a szél pedig nem a magasban levő három lapátkereket, hanem az építmény belsejében levő, függőleges tengelyű lapátkerékrendszert hajtja. Györgyi Viktor akkor hatalmas terveket tárt elénk, nem kevesebbet helyezett kilátásba, mint hogy egy év alatt 50 ezer munkahely létesülhet Magyarországon, hosszú távon pedig a munkanélküliség is megszűnhet, ha újítása kellő fogadtatásra talál.
Bár a riport óta eltelt időben Magyarország foglalkoztatási problémái nem oldódtak meg, erről talán legkevésbé Györgyi Viktor tehet. Miközben ugyanis a szakember továbbfejlesztette találmányát, újabb támogatók, hazai szponzorok nem álltak a komoly eredményekkel kecsegtető kezdeményezés mellé. Györgyi Viktor pedig korábban ettől remélte a függőleges tengelyű szélerőműve átütő sikerét.
A fejlesztések ennek ellenére nem álltak le, sőt az új, 29 méteres toronyban egy sor újítást alkalmaztak.
– Fejlesztéseket hajtottunk végre az erőmű szerkezetén, így az új toronynál nagyobb szilárdságot értünk el. Ennek főként a 160–200 kilométer/órás szelek esetében van jelentősége, mert ilyen erejű légmozgásoknál szükség van arra, hogy az építmény kellően stabil legyen – közli a kutató, hozzátéve: nagyot léptek előre a generátor fejlesztésében is. Mint rámutat, itt a fejlesztőknek az okoz problémát, hogy az energia kis fordulatszámon, de nagy nyomatékon érkezik, a villamos gépek vastérfogata pedig fordítottan arányos a fordulatszámmal. Ennek következtében a generátorokat kénytelenek mind nagyobb méretben megépíteni, akad olyan cég, amely már hatméteres átmérőnél jár. Ezeket azonban rendkívül nehézkes szállítani.
– A problémát a kutatók úgy próbálták megoldani, hogy beiktattak egy hajtóművet a rendszerbe, amivel növelték a fordulatszámot. Ez viszont roppant bonyolult megoldás. Léteznek középfrekvenciás generátorok, amelyek azonban nagy fordulatszámon működnek jól, alacsony fordulaton csak a gép mágneses energiájának felét használják fel. Mi ezért egy más elven működő, úgynevezett mágneses ellenállással vezérelt generátort alkottunk, amely egyszerű szerkezet, emellett a mágneses energia száz százalékát ki tudja használni. Ez a generátor, amelyről bővebben most még nem kívánok beszélni, egyelőre 100 kilowattos szinten van kész, a próbáknál ezt használjuk – hangsúlyozza Györgyi Viktor.
A kutatómérnök beszámol az egyelőre szintén titkos turbinafejlesztéseikről is. Csak annyit árul el a szerkezetről, hogy nagy hatásfokú, és térbeli elrendezése méréseik szerint a leghatékonyabb az eddig ismert szerkezetek között.
– Folytatunk kutatásokat az energia tárolásával kapcsolatban is. Németországban ezt úgy oldották meg, hogy nappal, alacsonyabb energiafelhasználáskor vizet szivattyúznak egy magas hegyi víztározóba. Onnan csúcsidőben leengedik a vizet, és a vízerőmű segítségével többletenergiát termelnek. Nálunk a környezetvédők nem engedélyezik, hogy ilyen tározót építsünk. Ezért kifejlesztettünk egy saját energiatárolót, amelynek működéséről szintén később számolunk be. Annyit azonban elárulhatunk, hogy ez könnyebben kivitelezhető és sokkal olcsóbb, mint a korábbi berendezések. Ezt a technológiát hagyományos tárolással egészítjük ki, amelynek során kisebb energiával vizet bontunk oxigénre és hidrogénre. Energiát az utóbbi elégetésével lehet nyerni – mondja a kutató.
Györgyi Viktorék amellett, hogy saját találmányukat fejlesztik, igyekeznek megoldást találni a háromlapátos szélkerekek technológiai nehézségeire is. Mindezt azért tartja fontosnak, mert lassú járású, egyenletes szeleknél elismeri a hagyományos szélerőművek fontosságát. Mint hangsúlyozta, a háromlapátos szélkerekekkel az a gond, hogy a generátor és a turbina is nagy magasságban van, és ezeket csak rendkívül masszív oszlop bírja el. Emiatt az ilyen építmények költségesek, és karbantartásuk is nehézkes. – Mi ezeknél is levinnénk a generátort és a turbinát a földre, és csak a három lapát maradna fent nagy magasságban. Világszinten ezzel számottevő költséget lehetne megtakarítani az építésnél és az üzemeltetésnél is. Az általunk kifejlesztett hajtásrendszer ráadásul maximum 10 százalékos veszteséggel dolgozik, míg a jelenlegi, háromlapátos szélkerekeknél alkalmazott hajtóművek sokkal drágábbak. Ezenkívül körülbelül 30 százalékos veszteséget okoznak, és a karbantartásuk is bonyolultabb – támasztja alá fejlesztéseik jelentőségét a kutató.
Györgyi Viktor társaságában testközelből tekintjük meg a 29 méter magas építményt. A feltaláló megdöbbentő bizonyítékát tárja elénk, mekkora energia leadására képes az erőmű. Amikor ugyanis a torony készen lett, a turbinát elképesztő fékekkel, acélelemekkel és drótkötelekkel rögzítették, amiket később felmorzsolt a szerkezet.
Megkerestük Tóth Lászlót, a Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület elnökét, aki azonban a Györgyi Viktor által elmondottakat nem kívánta minősíteni, mivel szerinte a rendszer egzakt megítéléséhez az adatok nem elégségesek. – A szélerőművek műszaki jellemzőinek mérését szabványok írják elő, és a gyártók a fő mérési eredményeket, például a teljesítményadatokat, nyilvánossá teszik. Alapvetően fontos a teljesítményjelleg-görbék megadása, a teljesítmények alakulása a szélsebesség teljes tartományában, ezek nélkül nem lehet egy helyszínre tervezni. Javasolnám a méréseket az előírások szerint elvégezni és szaklapban publikálni vagy saját prospektusban közreadni. Ezekben a feltalálónak szabadalmi titkot nem kellene elárulnia, de az adatok ismeretében a rendszer kiválósága a szakmai közvélemény és a felhasználók előtt hitelessé válhatna – hangsúlyozza Tóth László.
origo.hu
Pedig Magyarral foglalkozni KELL!
