Passió Máriabesnyőn

Csaknem ezer ember részvételével ötödik alkalommal játszották el tegnap Jézus szenvedéstörténetét a máriabesnyői bazilika udvarán. A megdöbbentően élethű előadás Krisztus életnek utolsó tizenkét óráját elevenítette fel a Getsemáne-kertben történő elfogásától kereszthaláláig.

2011. 04. 27. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Passiótörténet. A passiójátékok a XIII–XIV. századtól terjedtek el Európa-szerte. Ennek ösztönzője volt több, 1264 és 1316 közötti pápai rendelet, amely az úrnapi körmenet és ünnepség rendjét szabályozta, valamint engedélyezte bibliai jelenetek élőképszerű bemutatását. A Besnyői passiót 2007. április 1-jén, virágvasárnap mutatták be először, a rendezvény azóta hagyománnyá vált. Szereplői főként a helyi egyházközség tagjai közül kerülnek ki, jelmezeik és kellékeik nagy részét maguk készítették, készítik. A passiójátékot Mel Gibson Passió című filmjére, valamint boldog Emmerich Anna Katalin látomásaira támaszkodva készítették el. Fontos eleme a zene, amelyet a Passió és a Gladiátor című filmek zenéiből válogattak össze.


Négy óra körül hatalmas tömeg várakozik a máriabesnyői kegytemplom melletti udvaron. Az emberek kedélyesen beszélgetnek egymással, sütkéreznek a régóta várt napsütésben, miközben pici gyermekek futkároznak körülöttük. Nem sokkal később a közönség megkapja a lelki útravalót, majd közlik azt is, hogy a tömeg milyen szerepet kap a passiójáték alatt. Szövegkönyvkivonatokat osztanak szét, amelyben előzőleg kiemelték azokat a részeket, ahol a nézők bekapcsolódhatnak a játékba. Arra is megkérik a jelenlevőket, hogy ne üljenek le, hanem lehetőség szerint aktívan, állva kövessék az előadást.
Ezután a passiójáték szereplői elfoglalják helyüket a Getsemáne- kertben, ahonnan az előadás indul. Az események innentől a Biblia történetet követik. Jézust elfogják, majd Kaifás főpap elé viszik, a tanítványok eközben szétszóródnak a közönség sorai között, ezzel is élethűbbé téve az előadást. A legtöbb nézőt ekkor még nem érintik meg az események. Mosolyogva szemlélik azt a jelenetet is, ahogy Péter háromszor tagadja meg mesterét, majd a kakas kukorékolása után elfut szégyenében. Az sem hatja meg különösebben a tömeget, amikor Krisztust Pilátus elé hurcolják, és nem követelik lelkesen Barabás szabadon bocsátását sem. Az első jelenet, amely magával ragadja a tömeget, az Jézus megostorozása. A római katonák kikötözik Krisztust egy kőhöz, majd felváltva ütik ostorral. Közben a szenvedő Messiás ruhája egyre jobban „átvérzik”, és mire az ütlegeléstől a földre esik, már szinte minden arcon tetten érhető az együttérzés, mintha mindanynyian osztoznának Krisztus fájdalmában. Megdöbbent arccal figyelik azt is, ahogy Jézusra vörös palástot és töviskoronát adnak.
Nem sokkal ezután Pilátus egy utolsó kísérletet tesz arra, hogy megmentse a Messiást, majd miután nem jár sikerrel, kiadja Jézust a tömegnek, és mossa kezeit. Krisztus ezután megkapja keresztjét, majd a hangulathoz illő zenei kíséret mellett megkezdi keresztútját. Amikor a halálra ítélt Jézus először esik el a kereszttel, az őt ostorozó római katonák között pedig Mária fia testére roskad, többen sírva fakadnak. Egy tagbaszakadt fiatalember szinte belerázkódik a zokogásba, könnye napszemüvege mögül gördül végig az arcán. Mellettem két kisgyerek elfojtott hangon azt kérdezi szüleitől, hogy ha a férfi láthatóan fel akar állni, miért lökik fel mindig?
Jézus ezután folytatja útját a Golgota felé, az eredeti történethez hűen hamarosan találkozik Veronikával, aki megtörli arcát kendőjével. Cirénei Simon is mellészegődik segítségül, akivel a római katonák ostorozása és szidalmazása közben együtt mennek a kivégzés helyszínére.
Ott aztán, amikor Jézust keresztre feszítik, többen a nézők közül ismét könnyeikkel küszködnek. – Mit csinálnak, felfeszítik? – emeli tekintetét egy kislány az édesanyjára. – Igen – érkezik a válasz, amire a lányka őszinte szomorúsággal csak annyit mond: szegény. Amikor aztán Jézus kileheli lelkét, a kislány újra kérdez: „Meghalt?” De az édesanya erre már nem felel, némán mered az elé táruló képre. Végül a sebeiből vérző Jézust leveszik a keresztről, majd eltemetik, hogy aztán harmadnapon feltámadjon.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.