Bár Huszár Gál egyéves debreceni tartózkodást követően nyomdája gépeinek jó részét hátrahagyva távozott a városból, az általa alapított, s később a település tulajdonába került Debreceni Nyomda nemhogy nem szűnt meg az alapító távozásával, de a mai napig működik – néhány évtizede már Alföldi Nyomda néven. Ezzel az ipartörténeti teljesítménynyel minden bizonnyal helyet követelhet magának a világ tíz legrégebben működő vállalata között – mondta Kósa Lajos polgármester a tegnapi megnyitón.
Elsőként Méliusz Juhász Péter Szent Pál leveleinek magyarázatát nyomtatták ki Debrecenben. Ebből az ősnyomtatványból mindössze egy példány lelhető fel Kolozsvárott. 1564–65-ben Debrecenben készült Werbőczy híres Hármaskönyvének magyar nyelvű fordítása, majd később Ilosvai Selymes Péter Toldija. A kiadványok túlnyomó része azonban nem törvénykönyv és nem is széphistória volt, hanem zsoltár, énekeskönyv, amelyek a magyar nyelvű protestáns igehirdetést segítették. 1651–1670 között az országban megjelent összes kiadvány több mint fele a debreceni nyomdában készült, Budai Ézsiás XIX. századi rektorsága alatt pedig valamennyi magyar nyelven megjelenő könyv 90 százalékát ott nyomtatták. Az 1848–49-es szabadságharc idején is különleges szerepe volt a nyomdának, ugyanis a Függetlenségi Nyilatkozatot és a Kossuth-bankókat egyaránt ott készítették.
A nyomda alapításakor az elődök szükségesnek ítélték hangsúlyozni: „Nem pusztán üzletképpen tartatott.” A protestáns vallás és az anyanyelven szóló prédikáció híveként Huszár Gál is erre utalt elhíresült mondatával, ami szerint a nyomda befogadásával Debrecen „egész Magyarország és Erdély világító lámpása” lett. A 350 évig kizárólagos városi tulajdonként működő nyomda hatása jól mérhető például abban, hogy míg országos átlagban a lakosság húsz százaléka tudott írni-olvasni, addig Debrecenben ez az arány hatvanszázalékos volt. Hosszú története során az üzem nyomdászjelvényként a város címerét, az Agnus deit, vagyis a zászlós bárányt használták.
A magyar nyelv és a reformáció elterjedésében egyaránt nagy szerepet játszó nyomda történetét bemutató kiállítást június 4-ig lehet megtekinteni a Kölcsey Központban. A szellemi hagyatékkal tegnap szimpózium keretében ismerkedhettek meg ugyanott közelebbről az érdeklődők, a nyomdából elszármazott képzőművészek munkáiból pedig kiállítás nyílt.
Pénteken jubileumi emléküléssel, majd koncerttel ünneplik az évfordulót. A jövő hét elején megkoszorúzzák Huszár Gál szobrát, a hét végén múzeumpedagógiai foglalkozások lesznek a témában, június 2–6. között pedig a nyomda legújabb termését mutatják be a 82. ünnepi könyvhéten a Kossuth téri könyvutcában.
origo.hu
Orbán Viktor: Megjelent az erőszak a magyar politikában
