Barcelona: igazság, Real Madrid: gazság

Olykor úgy szakadt az eső, ahogy Londonban, a május 28-i döntő helyszínén szokott, a vendégek eltiltott trénere, José Mourinho szállodai magányában duzzoghatott, ismét feltűnt Jimmy Jump professzionális rendzavaró vagy az alteregója, az utolsó percre pedig csereként beszállt a súlyos műtét után lábadozó Abidal. Csupa különlegesség, mindez azonban elsikkad a valódi futball mellett: a Barcelona 1-1-et ért el a Real Madriddal a Bajnokok Ligája elődöntőjének keddi visszavágóján, így 3-1-es összesítéssel finalista.
Ki vitatná, hogy a Barcelona jelenleg jobb csapat, és megérdemelte a továbbjutást? Mint ahogyan tavaly is jobb volt az Internél, mégis kiesett. Hiába játszotta otthonában a BL-história egyenes kieséses szakaszának első olyan összecsapását, amelyen az egyik fél nem is lőtt kapura. A második ilyen meccs az idei Barcelona–Arsenal nyolcaddöntő volt; a londoniak Busquets öngóljának köszönhették, hogy megúszták 3-1-es veréssel, ám ha az utolsó pillanatban ziccerben kilépő Bendtner nem hosszan veszi át a labdát, máris 3-2, összesítésben 4-4, és a szuperfavorit nyomtalanul eltűnik. De méltánytalanul is? Értelmetlen felvetés. Ha mindig az arra legérdemesebbek nyernének, Magyarország 1954-ben világbajnok, 1962-ben vb-döntős, de minimum elődöntős, miként 1966-ban is.
A valóság azonban más, kedd éjszaka is más volt. Szünetig a hazaiak 410 passzával szemben a vendégek 109 átadást, a hét kapura lövési kísérlettel szemben nullát produkáltak. Ám a fordulás után gólt szerzett a Real Madrid. Szabályos, de érvénytelenített gólt. Az előretörő Cristiano Ronaldót felborították, de ő ezt megelőzően Higuainhoz gurított, majd rázuhant Mascheranóra, aki szintén elesett, bár soha nem érte volna utol az argentint, aki a hosszú sarokba tekert. Erre De Bleeckere belga játékvezető kifelé ítélt szabadrúgást. Hogy mi történt volna 0-1-nél, az már soha nem derülhet ki. 0-0-nál viszont Iniesta pompás kiugratását Pedro gólra váltotta. A fővárosiak onnantól folyamatosan méltatlankodtak, rojtosra rugdalták Messit (a svájci Blick szerint 11 brutális belépőt élt túl), és Marcelo révén mellékesen kiegyenlítettek, így 3-1-es összesítéssel búcsúztak.
Ronaldo szerint újabb ármány áldozataiként: „Biztosak voltunk benne, ha vezetést szereznénk, valamit majd kitalálnak, s úgysem juthatunk tovább. Ha nem változnak a dolgok, talán jobb lesz, ha otthon maradunk, s hagyjuk a Barcelonát, játsszon csak magával.” A Barca mestere, Pep Guardiola ezzel szemben élete egyik legszebb estéjét és klubja hat éven belüli harmadik BL-fináléját emlegette, Xavi pedig leszögezte: érvényre jutott a labdarúgás igazsága, a jobbik csapat jutott tovább. A labdarúgás igazsága – magasztos szókapcsolat. Persze kizárólag a győztesek számára.