Egymilliárd darabos könyvtermés

A debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola falán emléktáblát helyeztek el tegnap annak tiszteletére, hogy e helyszín közelében kezdte meg működését 450 éve a város – és egyben Magyarország – legrégebben működő üzeme, az Alföldi Nyomda, ahol a kezdetek óta mintegy egymilliárd könyv készült a magyar nyelv és a hit szolgálatában.

A táblaavatást követő ünnepségen Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyar Református Zsinat lelkészi elnöke kiemelte, a Huszár Gál prédikátor és nyomdász polihisztor által 1651-ben alapított nyomda a magyar nyelvű írásbeliség, a Bibliák, zsoltárok és a Református Kollégium tankönyveinek elterjesztésében játszott meghatározó szerepet.
Kovács Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kormányzati kommunikációért felelős államtitkára emlékeztetett, az írásos kultúra a magyar nép megmaradásának egyik záloga. A nyomda történelmi sorsfordulókhoz köthető szerepét méltatva felidézte, hogy ott nyomtatták sok egyéb mellett a Rákóczi-szabadságharc egyik manifesztumát és az 1849-es függetlenségi nyilatkozatot is. Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium parlamenti államtitkára a magyar kultúra egyik legfontosabb őrhelyének nevezte a nyomdát, ahol Méliusz Juhász Pétertől Werbőczy Istvánon és Arany Jánoson át számos nagy szellem alkotásai napvilágot láthattak.
György Géza vezérigazgató arra emlékeztetett, a 350 évig kizárólagos városi tulajdonban lévő üzem munkájára – legnagyobb megrendelőként is – kezdetektől a református egyház gyakorolta a legnagyobb szellemi hatást, 1918-ban pedig a tulajdonosi körbe is bekerült. A hagyomány az 1998-ban magántulajdonba került nyomdában jelenleg úgy folytatódik, hogy mind a város, mind az egyház 2000-ben egy-egy részvényt kapott a történelmi múlt előtti tisztelgésképpen. A nyomdaalapításra emlékező ünnepi eseménysorozat koncertekkel, könyvheti programokkal és múzeumpedagógiai foglalkozásokkal június 4-ig folytatódik.