Gyurcsány bakot lőtt a kérdéseivel

Bajnai Gordon akkori miniszterelnök kézjegyét viselik azok a kormányrendeletek, amelyek megnyitották az utat az Audi-gyár mellett fekvő, állami tulajdonú volt katonai lőtér eladása előtt, és a terület értékesítésének meghirdetése is a kormányváltás előtti hetekben történt.

Diplomaták a bukott kormányfőnél. Harmincnál is több nagykövetet és vezető diplomatát tájékoztatott az ország helyzetéről Gyurcsány Ferenc – jelentette be a volt miniszterelnök a Facebookon. Azt írta, nem kívánta megcáfolni azt a – hazai és a nemzetközi sajtóban elterjedt – véleményt, hogy mostanában országépítés néven „a jogállam sérelmére folytatólagosan elkövetett eszmei, politikai, kulturális rombolás zajlik”. Csaknem 50 pontban, írásban is összefoglalta azokat a kormányzati és parlamenti döntéseket, amelyek szerinte rombolják a demokráciát s megteremtik a kormánypárti önkény alapjait. A volt miniszterelnök egy rövid, angol nyelvű összefoglalót is átadott a sukorói ügy állásáról s benne ügyészségi meggyanúsításáról. Gyurcsány beszélt arról, mit gondol az új alkotmány elfogadásáról és annak következményeiről. Közlése szerint tárgyalópartnerei meglehetősen pontos képpel rendelkeznek arról, hogy mit teremtett a nemzeti együttműködés az országban. A találkozót a Parlamentben bonyolította volna le, ám ott nem kapott helyet, így a Képviselői Irodaházban fogadta a diplomatákat. (MN)

Vagyis tévedett Gyurcsány Ferenc, amikor az Audi telekvásárlási ügyének kezelését Orbán Viktortól igyekezett számon kérni, hiszen utódját, Bajnai Gordont kellett volna megszólítania. A bukott kormányfő Tátrai Miklósnak, a nemzeti vagyonkezelő azóta eltávolított vezetőjének decemberi nyilatkozatára alapozta állítását, aki szerint a jelenlegi kormány utasította a vagyonkezelőt az eladás lebonyolítására. Ezzel szemben a valóság az, hogy a Bajnai-kormány hozta meg azokat a jogszabályokat, amelyek alapján eladhatóvá vált a gyakorlótér – mondta lapunk kérdésére a győri Reflex környezetvédő egyesület jogtanácsosa –, és a vételár is a szocialisták idején alakult ki. Gyurcsány azután intézett kérdéseket az Audi-beruházás kapcsán a miniszterelnökhöz, hogy kiderült, mentelmi jogának felfüggesztését kezdeményezte a Legfőbb Ügyészség a sukorói ingatlancsere miatt. Gyurcsány egy közösségi oldalon fordult a nyilvánossághoz és a kormányfőhöz a minap. Azt írta, tudni szeretné, „milyen folyamat végén jutott el az Orbán-kormány az új Audi-gyár beruházási döntésének támogatásáig, milyen tárgyalásokat folytatott, milyen vizsgálatok, elemzések támasztották alá döntését”.

*

Gyurcsány Ferenc összesen hat kérdést intézett Orbán Viktorhoz, és idézett egy lapinterjúból is, amelyben Tátrai Miklós, a nemzeti vagyonkezelő korábbi vezetője tavaly decemberben azt mondta: „Idén nyáron a jelenlegi kormány már írásos utasítást adott az MNV-nek, hogy az Audi által kiszemelt földeket adja a német cég tulajdonába.”
Csakhogy az egykori katonai lőtérnek már a Bajnai-kormány idején elrendezték a sorsát – mondta el lapunk kérdésére Kalas György, a győri Reflex környezetvédő egyesület jogtanácsosa. A civil szervezet szorosan figyelemmel kísérte a „rendkívüli jogalkotási folyamatot”, amellyel az éppen csomagoló kormányapparátus igyekezett meggyorsítani a területszerzés és funkcióváltás folyamatát.
Kalas György kérdésünkre elmondta, hogy 2010. április 15-én született az ügyben az első, 1092/2010. számú kormányhatározat. Az „egyes honvédelmi szempontból feleslegessé nyilvánított állami tulajdonú ingatlanok elidegenítésének előzetes engedélyezése” elnevezésű jogszabály feleslegessé nyilvánította a Győr 0748/73, 0748/75 helyrajzi számú, továbbá a 0748/80 számú területeket, amelyek a leendő gyár építéséhez szükségesek, és megbízta a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t, hogy azokat értékesítse. Nem sokkal később, május 5-én az agrárminisztérium 54/2010. FVM-rendeletével módosította az ingatlan-nyilvántartásról szóló végrehajtási rendeletet. Ennek értelmében ha „egy területet más célú hasznosítással összefüggő, beruházási területre minősítenek”, akkor a beruházás megkezdéséhez nem szükséges az egyébként előírt jogerős hatósági engedély, s ha a kabinet beruházási célterületté nyilvánítja az érintett területet. A kormány éppen ezért már másnap, május 5-én meghozta a 1112/2010. számú határozatát, olyan ponttal egészítve ki a korábbiakat, amelyben az ott megjelölt győri területeket azonnali hatállyal átminősítette „beruházási célterületté”. Ezzel a kormány elhárította az ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez szükséges akadályokat.
Mindezek után az ingatlanokat belterületbe vonták, és a földhivatali átvezetés május 12-én meg is történt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. pedig már május 11-én eladásra meghirdette. Egyetlen vevő jelentkezett, 6,5 milliárd forintos ajánlattal, és az Audi végül valóban ennyiért, 24 millió euróért vette meg a földterületet. Tekintve, hogy az Orbán-kormányt csak 2010. május végén nevezték ki, látható, hogy az érdemi döntéseket még a Bajnai-kormány idején meghozták, mindhárom említett jogszabályt Bajnai Gordon saját kezűleg jegyezte.

Bűnszervezet épült össze az MSZP-vel? A Honvédelmi Minisztériumban (HM) és intézményeinél kialakult bűnszervezet többet tett a pártfinanszírozásnál, fizikailag is összeépült az MSZP-vel – állítja legfrissebb számában a Heti Válasz. A lap ezzel kapcsolatban összefoglalót közöl a HM vagyonkezelésében lévő cégek és az általuk megbízott alvállalkozók szocialista kapcsolatairól, érintettségéről. A szaktárca vagyonkezelő cége, a HM EI Zrt. egyik legnagyobb beszállítójáról, a Kipexteam Zrt. néven továbbélő egykori Kipszer-csoportról az újság például több helyen megjegyzi, hogy az egyik leágazása a Kipszer Fővállalkozási és Tervező Zrt. 2007 végén részvényese lett az MSZP székházát üzemeltető Jókai 6. Zrt.-nek. A Heti Válasz újdonságként említi meg azt is, hogy a HM EI Zrt.-nek egykor dolgozó KLH Masters Kft. tulajdonosa felügyelőbizottsági tag volt annak a WS 2003 Kft. jogelődjénél, amely az előzetesben ülő Hunvald György által vezetett Erzsébetváros számára intézett telekfelhajtást. (MN)