Mintamenzaprogram indult Gyulán

Több száz gyulai őstermelő menekülhet meg azzal, hogy a közbeszerzési törvény tavaly nyári módosítása óta a város konyhája újra befogadhatja az általuk megtermelt zöldségeket, gyümölcsöket. A Gyulán ősszel indult mintamenzaprogram is részben azt segíti, hogy a helyi gazdák minél inkább be tudjanak kapcsolódni az alapanyag-beszállításba. Ezzel párhuzamosan pedig a lehető legegészségesebb ételt készítik el azoknak, akik a helyi közétkeztetésben részt vesznek.

Gyulai Tejútprogram. Új kezdeményezés indult a közelmúltban Gyulán, a városba látogató turistáknak ugyanis nemcsak a település látnivalóit ajánlják figyelmükbe, hanem húsz környékbeli kistermelő gazdaságát is. Az oda látogatók amellett, hogy helyben tejtermékekből kaphatnak kóstolót, megtekinthetik a birtokot és bepillanthatnak az állattartás rejtelmeibe is.
– A mezőgazdaság és a turizmus a gasztronómián keresztül összekapcsolódik, ezért gondoltunk arra, hogy a gyulai tejútprogramon keresztül a két területet együtt népszerűsítjük. Készítettünk egy prospektust is, amelyben az érdeklődők minden lényeges információt megtalálnak a kezdeményezésről, és válogathatnak a gazdák kínálataiból – mesél a tejútprogramról Görgényi Ernő polgármester.

Déltájban megélénkül az élet a gyulai polgármesteri hivatal menzáján, az önkormányzat mostanára megéhezett dolgozói egymásnak adják az ebédlő kilincsét. Érkezik Görgényi Ernő is, aki, amióta októberben elfoglalta a polgármesteri széket, a Gyulakonyha főztjét fogyasztja. Mint mondja, ennek két oka van: egyrészt ezzel is támogatja a város tulajdonában álló cég működését, másrészt folyamatosan ellenőrizni tudja a minőséget, mert számukra ennek javítása kulcskérdés. – Azért indítottuk el Gyulán a mintamenzaprogramot, hogy egészséges ételt tudjunk adni a helyi gyermekeknek és felnőtteknek, valamint hogy a környékbeli termelők minél inkább be tudjanak kapcsolódni az alapanyag-beszállításba – hangsúlyozza a polgármester. Kitér arra is, hogy évekkel ezelőtt már élő és szoros kapcsolat volt a konyha és a helyi őstermelők között, de a Medgyessy-kormány 2004-ben olyan ostoba módon módosította a közbeszerzési törvényt, hogy évekig Szegedről voltak kénytelenek beszerezni az alapanyagokat. Szerinte ez annál is inkább abszurd, mert a város körül található földek az ország legjobbjai közé tartoznak, átlagosan negyven aranykorona az értékük. – Szerencsére az Orbán-kormány hivatalba lépése után az elsők között változtatta meg ezt az igazságtalan és működésképtelen rendszert, ennek köszönhetően újraépíthetjük a kapcsolatot a gazdákkal – teszi hozzá.
Elmondja azt is, hogy korábban rengeteg probléma volt az étel minőségével. – Nehéz volt eldönteni akkor, hogy az észrevételek jogosak-e avagy sem, de azok után, hogy én is előfizettem a menzán, helyt adtam a panaszok többségének. Éppen ezért szakemberekhez fordultam, megkerestem Sárosi Tamást, a Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve helyettes vezetőjét és Prohászka Bélát, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség elnökét. Tettem ezt azért, mert hallottam a mintamenzaprogramjukról, és eldöntöttem, hogy ahhoz mi is csatlakozunk – árulja el Görgényi Ernő, aki szerint ez azért nagyon fontos, mert a Gyulakonyha több ezer óvodásnak, iskolásnak és idősnek szállít ételt.
Százmilliós piac a helyi gazdáknak
A polgármester rámutat arra, hogy a program elindulásával nemcsak az ételek elkészítésénél volt szükség új szemléletre, de a menü összeállításánál és a tálalásnál is. Az azonban előrevitte az ügyet, hogy a Gyulakonyha vezetése és dolgozói jó szándékkal álltak a kérdéshez, mivel Görgényi Ernő szerint ők is azt akarják, hogy finomabb, jobb és egészségesebb legyen az étel. – A szerződés értelmében a szakhatóság munkatársai folyamatosan ellenőrzik az ételek összetételét, nézik, hogy azok mennyire sósak, cukrosak és zsírosak, valamint vizsgálják a zöldség- és gyümölcsösszetevőket is. A vizsgálat eredményéről folyamatosan tájékoztatnak engem, én pedig továbbítom az információkat a konyhának. Ezzel párhuzamosan a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség szakemberei tréningekkel és tanácsadással segítik a konyhai dolgozókat az ételek elkészítésében, a menüsorok öszszeállításában és abban, hogy olyan újfajta receptek is megjelenjenek a kínálatban, amelyek egészségesek és helyi alapanyagokból készülnek. A tálalás területén tapasztalható problémát is segítenek orvosolni, mivel az sem mindegy, hogy az egyébként egészségesebb és finomabb ételt hogyan szolgálják fel – hangsúlyozza a településvezető. Jelzi, hogy először azokat a problémákat orvosolják, amelyek nem pénzen múlnak, de megvizsgálják azt is, hogy milyen forrásokat tudnak a konyha fejlesztésére fordítani.
A Gyulakonyha a közbeszerzési törvény módosítása óta igyekszik minden alapanyagot helyben beszerezni. A zöldségek zöme már a helyi gazdák kertjéből érkezik a konyhára, de a tejtermékek és a tojás beszerzése még nem megy zökkenőmentesen, ezen a gyakorlaton is igyekeznek azonban könnyíteni. Görgényi Ernő szerint a konyha hosszú távon akár százmilliós nagyságrendű piacot is jelenthet majd a környékbeli őstermelőknek, ami sok helyi család boldogulását segítheti.
Újraéled a kapcsolat
A Gyulakonyha ügyvezetője nagyon örül annak, hogy fél éve kiemelt figyelmet kapnak az önkormányzattól, ugyanakkor megjegyzi, ők eddig is arra törekedtek, hogy figyelembe vegyék a gyermekek igényeit. – A mintamenzaprogram azonban nem elsősorban erről, hanem az egészségről szól, emiatt bizonyos, korábban használt alapanyagokat – például a tésztát – el kell hagynunk. Ugyanígy vissza kell fognunk a cukrozást és a sózást is. A hatóságok egyre jobban értékelik az erőfeszítéseinket, szinte már csak azt nehezményezik, hogy nem adunk mindennap zöldséget és gyümölcsöt a gyerekeknek. Ez azonban már pénzkérdés – mutat a fejkvótákat tartalmazó papírra.
Csáki Béláné elmondja, hogy 2004 előtt mindent megvettek a helyi gazdáktól, akár néhány kilogramm burgonyát is szívesen fogadtak. – A helyi gazdákkal azonban hosszú évekig nem számíthattunk egymásra, így most nagyon nehéz újraépíteni a kapcsolatokat. Időnként szinte lasszóval kell fogni egy-egy kistermelőt, hogy hozzanak be valamit. Egy év kell, mire újraépül a rendszer – teszi hozzá. Az átvételi árak kialakításánál a nagybani piac kínálatát veszik alapul, igyekeznek úgy tárgyalni, hogy mind a két fél jól járjon.
Gyulai termékvédjegy
Hozzá hasonlóan mások is örülnek a közbeszerzési törvény módosításának. Baktai Ferencné és családja 2004 előtt is együttműködött a Gyulakonyhával. – Korábban paprikát, salátát és uborkát szállítottam a konyhának, utóbbit ebben az évben nem termesztünk. Mivel mi 1200 négyzetméteren foglalkozunk hajtatásos növénytermesztéssel, az összes termést nem tudjuk itt eladni, de így is sokat jelent számunkra az újraéledt „piac”. Nem kell a zöldségeket csomagolni, és messzire sem kell szállítani. Ráadásul igyekszünk biogazdálkodást folytatni, így még inkább számítanak a termékeinkre. Szinte élethalálharcot vívunk a multikkal, amelyek külföldről hoznak be zöldségeket, és elárasztják Magyarországot a nem kifejezetten jó minőségű, de olcsó termékekkel – fakad ki a hölgy.
Nem csak a Gyulakonyha jelenthet kitörési pontot a gazdák és kistermelők számára, az önkormányzat más módon is igyekszik a helyiek hóna alá nyúlni. Az önkormányzat szigorú szabályozással gyulai termékvédjegyet vezet be, amellyel minden helyben termelt és csomagolt árut ellátnak majd. – Szerződést kívánunk majd kötni olyan bolthálózattal, amely hajlandó gyulai termékeket forgalmazni. Ha ez létrejön, akkor a szociális segély egy részét természetbeni juttatásként adjuk oda, és azokat önkormányzati kártyára ezekben a boltokban lehet majd levásárolni – közli Görgényi Ernő. A termékvédjeggyel a helyben előállított termékek helyben fogyasztását szeretnék ösztönözni. Hisznek abban, hogy a lokálpatrióta gyulaiak akkor is szívesen választják majd a helyi árukat, ha azok esetleg egy kicsit drágábbak, ha tudják, hogy kitől származik.