Kiderül a filmből, a hortobágyi Lenin-majorba és környékére kitelepített, majd 1950–53 között mintegy negyven hónapig ott tartott 350 ember útja valóban a semmibe vezetett: odaérkezésükkor hivatalosan megszűntek létezni. Irataikat megsemmisítették, s azzal „biztatták” őket, hogy ott fogják életüket bevégezni.
Az Út a semmibe első része a kommunista hatalomátvétel lépéseit villantja fel, majd a volt kényszermunkások visszaemlékezései vezetik végig a nézőt a hortobágyi kényszermunkatáborok életén. A bevezető rész nem hagy kétséget afelől, hogy a moszkoviták – Rákosi Mátyás, Gerő Ernő és társaik – szovjet mintára kívánták átformálni a magyar társadalmat, s ehhez annak szellemi és anyagi értékeinek megsemmisítését is célul tűzték. Ehhez szükség volt a még működő demokratikus pártok megsemmisítésére, a rendőrség, a belügy és az államvédelmi szervek pártfelügyelet alá vonására, a legfontosabb intézmények kommunisták általi ellenőrzésére, majd a nyílt terrorra, a kényszermunka- és büntetőtáborok rendszerének kiépítésére is.
A túlélők keresetlen őszinteséggel vallanak. A tizennyolc ember többnyire keserűen, szégyenkezve, dühvel, sírva idézi fel megaláztatásait, megveretését, a hajnaltól késő estig tartó kemény munkát és a mélyen ember alatti körülményeket.
A 65 perces film nagyobbik hányadát kitevő vallomásokból kiderül, a kitelepítettek megpróbáltatásai az elhurcolással kezdődtek, ám a szabadulással nem értek véget. Egész életüket végigkísérte az „X-es” személyi lap, amelynek birtokosaként nem mehettek viszsza szülőfalujukba-városukba, nem kaphattak rendes munkát, és természetesen nem is tanulhattak tovább.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet támogatásával középiskolások számára egy 8-10 részből álló oktatófilm is készül a dokumentumfilmből, hogy hiteles és megdöbbentő képsoraival segítse a diákok történelmi ismereteinek bővítését. Teszi mindezt a nem is oly távoli közös nemzeti múltunknak egy olyan fejezetével, amelyről eddig többet hallgattak, mint beszéltek, és amelyről az ismeret nélkülözhetetlen a kommunista rezsim magyarországi ténykedéseiről alkotott objektív kép kialakításához.
Kínos érkezés: így szerencsétlenkedett Olaf Scholz a budapesti csúcstalálkozón - videó