Folynak az előkészületi munkálatok a balmazújvárosi önkormányzat földjein, két hátrányos helyzetű munkás megállás nélkül szórja a műtrágyát a korábban kialakítottak ágyásokra. A csöpögtetős locsolórendszereket, amelyek a növények töveit öntözik majd, már a földbe helyezték. A talajt később fóliával fedik be, ez megtartja a nedvességet, és a széltől is óvja a palánták gyökerét, tövét. A paradicsomnak fenntartott terület szomszédságában a hetekkel ezelőtt elültetett borsó jól láthatóan sorol; ha az időjárás kegyes lesz a helyi önkormányzat cégéhez, jó termés ígérkezik.
A város százszázalékos tulajdonában levő Halomalja Kft. csaknem 17 hektár önkormányzati földön gazdálkodik, és a városban élő nehéz sorsú emberek nagy örömére, kizárólag hátrányos helyzetű helyi lakosokat alkalmaz. Akad olyan nap, hogy akár százat is.
– A cég 2008-ban kezdte meg működését, így a mostani lesz a negyedik szezonunk. Az idén paradicsomot, többféle paprikát és zöldborsót termesztünk, de foglalkoztunk korábban uborkával és cukkinival is. A zöldborsót már hetekkel ezelőtt elültettük, a paradicsomot pedig most palántázzuk majd – árulja el Loós Brigitta Tünde, a Halomalja Kft. ügyvezetője. – A társaság kifejezetten azért jött létre, hogy balmazújvárosi hátrányos helyzetű munkanélkülieket és munkanélküliként nem regisztráltakat foglalkoztasson. Minden évben hatalmas az érdeklődés, sokkal többen szeretnének jönni, mint ahány embernek munkát tudunk adni. Akiket alkalmazunk, azok általában szorgalmasan dolgoznak, nem jellemző, hogy noszogatni kellene őket. Tudják, ha nem teljesítenek tisztességesen, akkor más jelentkezők kapnak lehetőséget. Nálunk nem lehet vagyonokat keresni, de a hazavitt összeg így is óriási segítség a szegény családoknak.
Az ügyvezető két példát is említ a dolgozóik pozitív hozzáállására. Akad olyan munkásuk, aki a város másik végéről jár hozzájuk, emiatt naponta körülbelül negyven kilométert kell kerékpároznia. Olyan is volt, hogy az egyik asszonynak tönkrement a biciklije, és emiatt egy hétig naponta 12-14 kilométert gyalogolt, hogy dolgozhasson. Látva ezt a mentalitást, Loós Brigitta Tünde azt sem tartja kizártnak, hogy hosszabb távon újabb földeket vonnak majd művelés alá.
A megtermelt áru értékesítésével soha nincs gondjuk: a helyi konzervgyárral még a tél folyamán előre egyeztetnek, és olyan növényt ültetnek, amire szükségük van. Arra a kérdésre, hogy rentábilis-e már a gazdálkodás, az ügyvezető a fejét csóválja.
– Cégünk fiatal vállalkozás, így öt éven belül nem várható el, hogy nyereséget hozzon, de ha minden jól alakul, akár már az idén nullszaldósak lehetünk. – Hogy a tervek megvalósulnak-e, az időjárástól is függ. Tavaly ugyanis a szinte folyamatosan hulló eső megtizedelte a termést, de az aszály nem okozhat gondot, hiszen a közeli Keleti-főcsatornából meg tudjuk oldani az öntözést. A lopástól sem kell tartani, részben mert a földek messze esnek a lakott területektől, részben mert őrzik is az ültetvényeket.
Az önkormányzati gazdálkodás ötletét évekkel ezelőtt egy helyi önkormányzati képviselő vetette fel. Varga László büszke arra, hogy javaslata nyomán olykor egyszerre száz embernek is munkát tudnak adni.
– Nem annyira közgazdasági szempontok alapján tettem meg a javaslatomat, inkább a munkahelyteremtést tartottam szem előtt. A kisebb-nagyobb kudarcok ellenére ha elölről kezdhetném, ugyanígy cselekednék.
Balmazújváros polgármestere, Tiba István elmondja: azért indították ezt a kezdeményezést, mert az előző ciklusban nem tudták máshogy elérni, hogy segélyt munka nélkül ne kapjon senki.
– Később azonban tapasztaltuk, akkora igény van új munkahelyekre, hogy ezt a fajta foglalkoztatást fenn kell tartanunk. A programot most tovább is fejlesztjük. Létrehozunk egy feldolgozóüzemet, nemcsak a saját zöldségeinknek, hanem a környékbeli mezőgazdasági vállalkozók termésére is számítunk.
origo.hu
Most a magyar tudományos élet megújítása ellen indított támadást a Soros-hálózat
