Illés Zoltán hangsúlyozta, a három héten belül kormány elé kerülő tervezet a nemzeti vagyon védelmére koncentrál. Mivel hiteles vagyonnyilvántartás nincs, annak elkészítését is rövidesen elrendelik – közölte az államtitkár. A jövőben nem kívánnak koncesszióba adni vízközműveket – emelte ki –, a most koncesszióban lévők környezetvédelmi szabálykövetését pedig tüzetesen megvizsgálják. Csökkenteni szeretnék a vízközművek számát is: a jelenlegi mintegy négyszáz vállalat helyett mindössze mintegy harmincat tartanak kívánatosnak, amelyek a felszíni vízkivételi regionális vízművek körül fognak koncentrálódni. A cél, hogy a működés gazdaságosabb, a fogyasztói ár pedig elfogadhatóbb legyen.
A jogszabály a víz fogyasztói árát is kordában tartaná. Az államtitkár szerint egy meghatározott tól-ig határon belül az önkormányzatok dönthetik majd el, mennyi lehet a vízdíj. A határokról még egyeztetés zajlik. A fejlesztések kapcsán Illés közölte, 2016-ig a jelenlegi 74,5 százalék körüli csatornázottsági mutatónak el kell érni a vezetékes ivóvíz-szolgáltatás mértékét, ami most 99 százalék.
Környezetvédelmi szempontokra hivatkozva Illés kijelentette, az EU ökopolitikájával nem összeegyeztethető, hogy a települések a mélységi vízkészletet termelik ki, miközben a felszíni vízművek harmincszázalékos kihasználtsággal működnek. A jogszabály ezt az anomáliát is fel kívánja számolni.
Az ár- és belvízi védekezésről szólva az államtitkár hangsúlyozta, a feladat nem maradhat az önkormányzatoknál, mert ehhez sem pénzük, sem emberi erejük, sem szaktudásuk nincs. Ezt a feladatot az államnak kell visszavennie, a vízügyet el kell látni a feladat megoldásához szükséges pénzzel és – elsősorban fizikai – munkaerővel. A most rendelkezésre állók létszáma négyezer fő, amit ideiglenesen kisegít egy kilencezer fős közmunkás- állomány. Ez utóbbiból Illés szerint mintegy hatezer főt állományba kell venni, hogy a védekezés megelőző munkálatait folyamatosan elvégezhessék.
origo.hu
Orbán Viktor: Megjelent az erőszak a magyar politikában
