Célkeresztben Kókáék

Budai Gyula feljelentése alapján a rendőrség nyomozást indított a tőkealap-kezelő gyanús pénzügyi manőverei miatt. Ugyanis az állami cég pályáztatás nélkül, önkényesen választott ki balliberális hátterű cégeket feltőkésítésre. A szerencsések között volt Kóka János, illetve Heller Ágnes fiának a cége is. A kár elérheti az 1,7 milliárd forintot.

Nyomozást rendelt el az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) az Informatikai Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. 2004 és 2010 közötti gazdálkodása miatt – tudtuk meg Timár Zoltántól, az ORFK szóvivői irodájának vezetőjétől. Elmondta: az eljárás lefolytatására a Nemzeti Nyomozó Irodát jelölték ki, a feljelentés csődbűntettel kapcsolatos részét pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vizsgálja majd.
A tőkealap-kezelő korrupciógyanús pénzügyi manővereiről a Hír Televízió Célpont című műsora számolt be elsőként még május közepén. Ezután Budai Gyula hűtlen kezelés, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, tartozás fedezetének elvonása, csődbűntett és tőkebefektetési csalás gyanúja miatt tett feljelentést az ORFK-n. Az elszámoltatási kormánybiztos szerint a kis- és a középvállalkozások feltőkésítésével foglalkozó cég jogsértő ügyletei miatt mintegy 1,7 milliárd forintos kár érhette a magyar államot. Rámutatott: a befektetések lebonyolítására semmilyen közbeszerzési, pályázati eljárást nem írtak ki, a kedvezményezett cégek többsége az MSZP és az SZDSZ holdudvarához tartozott, nagy részük mögött offshore tulajdonú társaságok álltak. Például a szerencsés feltőkésítettek között volt Kóka János volt SZDSZ-es gazdasági miniszter, illetve Heller Ágnes marxista–lukácsista filozófus fiának a vállalkozása is. Kóka és korábbi sógora, Lepp Gyula akkori közös cégébe, a Meditcomba 2004-ben 300 millió forintot fektetett az állami cég, majd az ugyancsak Kóka–Lepp érdekeltségű Elender jogutódjába is beszállt a tőkealap-kezelő. Kóka ebben az időszakban, 2003 márciusától 2004 októberéig az Informatikai Vállalkozások Szövetségének az elnöke volt, később pedig gazdasági miniszterként ő látta el a tőkealap-kezelő felügyeletét.
Budai elmondta: az állami társaság 2004 és 2010 között 14 befektetési szindikátusi szerződést kötött átlagosan 200 millió forint értékben, azonban semmilyen garanciát nem kért a kiválasztott cégektől, és a működésüket sem ellenőrizte. Így fordulhatott elő, hogy az öt évre kötött szerződések lejárta előtt a cégek jelentős része ellen felszámolási eljárás indult, tehát a befektetett pénzek visszaszerzésére kevés az esély – mutatott rá a kormánybiztos.