Fellendülésre alapoz a légügyi stratégia

Nyolcvanszázalékos növekedésre számít a következő húsz évben a légi közlekedésben a Fidesz légügyi stratégiája, és azt kívánja elérni, hogy a hazai háttéripar csatlakozzon ehhez a dinamikus bővüléshez – mondta Márton Attila, a párt munkacsoportjának vezetője, bemutatva az ország légügyi stratégiájának munkaanyagát. Mint mondta, a légi forgalom bővülése egymillió utasonként ezer új munkahelyet teremt, ezért is fontos, hogy hazánk felvegye a lépést a nemzetközi élvonallal. A korábbi légügyi biztos vezetésével tíz munkacsoportban csaknem 200 szakértő dolgozott azért, hogy letegyék a kormány asztalára a 12 fejezetből álló dokumentumot. Az új nemzeti légügyi stratégia a szakma egységes álláspontját tükrözi, ezért jó alapul szolgál majd a következő időszak légiközlekedési fejlesztési és törvényhozási döntéseihez – vélekedett Márton Attila. Völner Pál, a fejlesztési minisztérium államtitkára szerint a lehető legjobbkor született meg a munkaanyag, hiszen a légügyi stratégia a kormány jogalkotási programjában is szerepel. Kérdésre válaszolva a szakpolitikus azt mondta, hogy a második fél évben foglalkozik a kormány a dokumentummal, emellett jelezte, a Közlekedési Koordinációs Központ felügyelete alatt készül a Nemzeti összközlekedési stratégia, ebbe beilleszthetik a most elkészült munkaanyagot.
A légügyi stratégia forrásigényéről csupán kiragadott példákat ismertetett Márton Attila. Eszerint kutatás-fejlesztésre 2017-ig 10,7 milliárd forintra, szakemberek képzésére 2022-ig 42,5 milliárd forintra lesz szükség.
Az ismertetett dokumentum foglalkozik a gazdasági hatásokkal is, és abból indul ki, hogy 2030-ra 80 százalékos növekedés várható a kontinens légi forgalmában. Ehhez kell igazítani a kapacitásokat, többek közt a repülőterek, ezen belül a vidéki leszállóhelyek, a földi kiszolgálás, a biztonsági ellenőrzés vagy a háttéripar vonatkozásában. A repterek környékének lakói már ma is sokat szenvednek a zajtól, ezért a környezetvédelmi fejezet kidolgozásába bevonták az érintett önkormányzatokat is. A dokumentum megfogalmazta egy ideális nemzeti légitársaság működésének feltételeit, egy olyan társaságét, amely például nem termel évről évre rendre tízmilliárdos nagyságrendű veszteséget – de a Malév aktuális gondjaival nem foglalkoztak, mert az a tulajdonos hatásköre.