Gyengül a vád a Képíró-perben

A honvéd vezérkar különbírósága által 1944-ben hozott ítélet ismertetésével folytatódott tegnap a háborús bűntettel vádolt Képíró Sándor volt csendőr százados büntetőpere a Fővárosi Bíróságon. Ezzel tovább gyengült a jelenlegi vád, ugyanis a korabeli határozatban az szerepel, hogy egy katona adott parancsot harminc fogoly elszállítására és kivégzésére az 1942. januári újvidéki razzia idején. Ehhez képest a Budapesti Nyomozó Ügyészség vádiratának egyik pillére Nagy János honvéd főhadnagynak a kommunista Államvédelmi Hatóság (ÁVH) előtt tett 1948-as vallomása, amelyben a súlyos bűncselekményekkel vádolt honvédtiszt Képíró Sándort hozta hírbe azzal, hogy harminc civil elszállítására és kivégzésére utasítást adott.
A vezérkari bíróság 1944-ben hűtlenség miatt tíz év fegyházra ítélte Képírót, de a kirakatper valamennyi határozatát később megsemmisítették. A vád tehát nagyrészt egy megsemmisített ítéleten és egy ÁVH által kicsikart vallomáson alapul, amelyek ráadásul – Képíró tekintetében – egymásnak is ellentmondanak.
Tegnap az ügyészség a Simon Wiesenthal Központ javaslatára (!) egy tanú meghallgatását kezdeményezte, aki állítólag jelen volt az 1942-es újvidéki razziánál, s látta, hogy Képíró többször megüt egy fiút. Ez azért is érdekes, mert a vádiratban nem szerepel, hogy Képíró bárkit bántalmazott volna. A bíróság a csütörtöki tárgyaláson dönt arról, kihallgatják-e a tanút.