A Lulz Security csoport a Twitter közösségi portálon tájékoztatott a CIA honlapjának megtámadásáról, s a bejelentés után szinte azonnal elérhetetlen volt néhány percig a titkosszolgálat internetes oldala helyi idő szerint szerda este. Preston Golson CIA-szóvivő szerint az ügynökség észlelte ezt, és vizsgálja a történteket. A Lulz Security az elmúlt napokban kétszer is betört az amerikai szenátus számítógépes rendszerébe. Az amerikai és európai internetlovagokból kötetlenül szerveződő csoport korábban már több látványos kalózakciót hajtott végre, így betört a Sony elektronikai nagyvállalat rendszerébe és a Fox.com honlapra is.
Az elmúlt három napban a világsajtó több tekintélyes intézmény elleni vakmerő hackertámadásról adott hírt. Ismertté vált, hogy a közelmúltban feltörték a Nemzetközi Valutaalap számítógépes rendszerét, és megbénították a spanyol rendőrség honlapját is – mindkét kibertámadást a magát Anonymousnak nevező nemzetközi hackercsoport hajtotta végre. Emellett a Lockheed Martin vállalat, a Citigroup bankcsoport és a Google keresőprogram is hackertámadásoknak volt kitéve.
Az utóbbi esetek is egyre inkább felhívták a figyelmet arra, hogy a számítógépes hálózatok megtámadása ma már valóságos hadviselés, amely ellen komoly szakértők segítségére, nemzetbiztonsági, sőt, katonai stratégiára van szükség. Nem véletlen, hogy a Magyar Hadtudományi Társaság (MHTT), a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és az MTA hadtudományi bizottsága nemrég többek között az információs hadviselésről rendezett tanácskozást.
Ványa László mérnök alezredes, az MHTT elnökhelyettese a konferencián emlékeztetett arra, hogy a NATO a 2007-es észt–orosz konfliktus idején szembesült először azzal, hogy a számítógépes hálózatokat ért összehangolt támadások képesek voltak megbénítani egyik tagállamát. Ezt tartják az első valódi kiberháborúnak. Kovács László mérnök alezredes előadásából kiderült az is: az orosz–észt vagy a 2008-as orosz–grúz válsággal öszszefüggésben még most sem tudjuk pontosan, hogy kik voltak a támadók. Az orosz–észt konfliktusban például 174 ország (közöttük Magyarország) számítógépei vettek részt, és nagyon nehéz megmondani, hogy melyiknek mi volt a szerepe. Az elkövetők általában felhasználnak egy vezérlőgépet, amely valamilyen művelet elvégzésére utasítja a kiválasztott számítógépek egy meghatározott célhalmazát, miközben a gépek közötti kapcsolat titkosítva van. Előfordulhat az is, hogy a számítógépet megfertőző féreg sokáig latens módon működik, miközben a sértett nem is tud az ellene elkövetett támadásról.
Kis-Benedek József nyugállományú ezredes, egyetemi docens arra hívta fel a figyelmet, hogy a kiberbűnözés által a világban okozott kár szakértők szerint eléri az évi 1600 milliárd dollárt. A támadások pedig sok esetben civil és állami szervezetek, katonai létesítmények és a hozzájuk kapcsolódó hálózatok ellen irányulnak. A 2003-as iraki háborúban például a hagyományos fegyvereket már mindinkább felváltották a számítógépek, a lőszereket az adatcsomagok, a szögesdrótot pedig a tűzfalak. Tömeges e-mail- és telefonüzenetek indultak, amelyek címzettjei iraki gazdasági, katonai vezetők voltak, annak érdekében, hogy szakítsanak Szaddám Huszeinnel.
Az utóbbi időben az iráni forradalmi gárdában jelentek meg a háborús hackerek, akik a második generációs dzsihadizmust valósítják meg. Természetesen az ellencsapások módszereit kidolgozta Izrael is, amely intenzív információs háborúval igyekszik hiteltelenné tenni a Hezbollah rádió- és tévécsatornáit, hogy az embereket rávegye a Hamász vezetőinek eltávolítására. Arról nem is beszélve, milyen eszközöket vetettek be a 2011. januári egyiptomi események során. A hatalmon lévők a lakosságot megfosztották az internet-hozzáféréstől. Az elégedetlenkedők szervezői erre a Facebookon és mobiltelefonokkal manipulálták a tömeget.
Az ezredes beszámolója szerint érdekes következményekkel járt az iráni atomprogram elindítása is.
2008 elején Bush amerikai elnök is utasítást adott arra, hogy titkos műveleteket hajtsanak végre a program zavarása érdekében. Érdekes módon 2009-ben egy új, komplex és igen hatékony számítógépes vírus bukkant fel Európában és az USA-ban. Eközben olyan vírusok hatoltak be az Iránban telepített rendszerekbe, amelyek csak az urándúsító centrifugák működésére hatottak. Máig nincs tisztázva, hogyan került az iráni létesítménybe a vírus, de az iráni atomprogramot az említett akcióval 2015-ig késleltették.
– Nem zárható ki egy újabb nagy háború lehetősége 2020 után. Ebben azonban már nem hatalmas hadseregek nagy, megsemmisítő csapásaira kell felkészülni – jelentette ki Várhegyi István nyugállományú ezredes. A címzetes egyetemi tanár szerint már olyan eszközöket fognak alkalmazni, amelyekkel a távoli célokat el lehet érni. Kína például a Csendes-óceán térségében már most fejleszt olyan műholdas navigációs rendszert, amelynek segítségével képessé válik fegyvereit azokra az amerikai eszközökre irányítani, amelyek esetleg kínai célpontokat fenyegetnének. – Kínában fejlesztették ki a világ legfejlettebb számítógépes eszközét is, és jelenleg mintegy 60 ezer hackerük van, akiknek kiképzése egyébként legalább két évet vesz igénybe – mutatott rá a szakértő.
origo.hu
Orbán Viktor: Ez a legsötétebb óra, amiben vagyunk
