Az erkölcsi elismerésen túl 11 millió svéd koronás – azaz nagyjából 390 milliós forintos – pénzjutalomban is részesülnek az irodalmi Nobel-díj nyertesei, az viszont, hogy mennyit tarthat meg ebből a szerző valójában, attól is függ, mely ország állampolgára. Krasznahorkai Lászlónak ebből a szempontból ritka nagy szerencséje van.
Ugyanis miként a Világgazdaság cikkéből kiderül, Svédországban a Nobel-díj adómentes juttatás, így a kitüntetettek a teljes összeget megtarthatják. Ellenben az Egyesült Államokban a jutalom adókötelezett jövedelem, vagyis akár harminchét százalék szövetségi adó is levonható, egyéb állami és helyi adók mellett,
így a pénz könnyen megfeleződhet.
Az Egyesült Királyságban különösen trükkös a helyzet: ha az elismerés szakmai tevékenységhez kapcsolódik, adóköteles, ha „életműjellegű”, adómentes lehet.
Viszont miként a cikkben kifejtik, hazánkban a Nobel-díj nem munkaviszonyból származó jövedelemnek számít, hanem nemzetközi elismerésként kapott pénzjutalomnak, a személyi jövedelemadó hatálya alá esik, 15 százalék szja terheli. A díj nem számít vállalkozói bevételnek, így társadalombiztosítási járulék vagy egyéb levonás nem vonatkozik rá, ahogyan valójában az szja sem, mivel 2002 óta mentesség illeti meg. Azaz
Krasznahorkai László a teljes összeget hazahozhatja.
