Akkor bízta meg a MÁV-Start, a MÁV személyszállítási cége a Carat 21 Kft.-t a vasút népszerűsítésével 2008 decemberében, amikor a sztrájk miatt épp szünetelt a szolgáltatása, ráadásul úgy, hogy előbb fizettek és csak utána rendelték meg, miért is fizettek korábban. Többek közt ez az eset is olvasható a Magyar Államvasutak Zrt. jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető, 2002–2010 közötti döntések vizsgálatára létrehozott vizsgálóbizottság munkájáról készült jelentésben. Ezt a bizottság elnöke, Manninger Jenő tegnap ismertette az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága előtt, amely általános vitára alkalmasnak minősítette a jelentést. Szarvas Ferenc elnök-vezérigazgató meghívottként reagált a bizottság megállapításaira, így többek között új szervezeti struktúra szükségességére. Mint mondta, az igazgatóság június végéig jóváhagyja a szervezeti változtatásokat. Beszélt arról is, hogy a szakszervezeti vezetők munkaidő-kedvezményét napi 3,8 óráról 3 órára csökkentették, és kisebb lett a díjazásuk is – ezt is javasolta a jelentés. A vizsgálóbizottság emellett azt szorgalmazta, hogy a MÁV ne erőltesse a nagy sebességű vonalakat, helyette inkább állítsa helyre a meglévő vonalakon az építéskori maximális sebességet. Szarvas Ferenc ezt a 85 százalékos uniós támogatással megújuló fővonalakon nem tartotta lehetségesnek, mivel az ilyen támogatás feltétele a 160 kilométeres óránkénti sebesség.
A több mint 70 oldalas bizottsági jelentés jó néhány konkrét esetet ismertet, amelyeknél tetten érhető a MÁV szempontjából hátrányos üzletkötés. Ilyen volt a menetjegy-értékesítési projekt (MHR), amelyről 2006-ban készült belső ellenőrzési jelentés. Ez megállapította, hogy Mándoki Zoltán vezérigazgató 300 milliós kárt okozott, mert leállította a projektet, amikor esély lett volna a befejezésére.
Hírhedtté vált vasutaskörökben a Papírtekercs Kft. ügye is. A cég 2004-ben mintaoltalom alá helyezte a menetjegypapírt a hozzá tartozó biztonsági elemekkel, amelyeket később a MÁV is bevezetett. Amikor aztán a MÁV közbeszerzést írt ki, egyedüli lehetséges győztes a Papírtekercs kft. lett. A MÁV Ingatlankezelő (IK) Kft.-nél pedig a belső ellenőrzés azt tárta fel, hogy bizonyos esetekben fiktív cégek árajánlataival nyert meghívásos közbeszerzésen egy cég. Ugyanakkor azt nem tárta fel az ellenőrzés, hogy a cégnek milyen MÁV-os kapcsolatai voltak, pedig nyilvánvaló, hogy valakinek döntenie kellett a MÁV IK-n belül a nem létező cégek meghívásáról. A fentiekhez hasonló jelenségeket tárt fel a jelentés a Debreceni Járműjavító, az Eurometro Kft., a MÁV-nak a Pan-Tel Zrt.-ben fennálló 10,07 százalékos részesedése, az Álom Sziget 2004. Kft., a TÉKISZ Zrt. 1,2 százalékos részesedése, a MÁV Jegynyomda Kft. értékelése vagy a MÁV-KO Kft. értékesítése esetében. Ezeknek a cégeknek az értékbecslése során akár százmilliós nagyságrendű „tévedés” történhetett.
A jelentés vizsgálta a MÁV teljesítményét is, és megállapította, hogy a romló színvonalú eszközök romló szolgáltatást és kevesebb utast. Romlott a hatékonyság is: amíg 2001-ben az árbevétel 91,4 százaléka (171 milliárd forint) volt a közvetlen költség, 18,6 százalék (35 milliárd forint) pedig igazgatási és egyéb általános költség, addig 2007-ben már 114,6 százalék (205 milliárd forint) volt a közvetlen költség, és 33,2 százalék (59 milliárd forint) az igazgatási és egyéb általános költség. Mindez annak ellenére történt, hogy a MÁV az elmúlt években 14 milliárd forintot költött különféle tanácsadók díjazására.
origo.hu
Az engedélye nélkül politizáltak Marco Rossi képével Magyar Péterék
