Népszerű az önkormányzati növénytermesztés

Újabb városok, községek döntöttek úgy, hogy különböző növények termesztésével próbálnak munkalehetőséget biztosítani a helyben élő, rászoruló állástalanoknak. Dévaványán egyelőre káposztát, míg Tiszasason emellett sütőtököt is termesztenek önkormányzati földeken.

2011. 06. 09. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Dévaványán húszezer káposztapalántát ültettek el a közelmúltban a közfoglalkoztatottak, az önkormányzat saját vállalkozásban az idén kezdett káposztatermesztésbe. A Békés megyei városban első körben egy 0,7 hektáros területet ültettek be, de terveik szerint később további földeket vonnának művelés alá.
– Oda is káposztát kívánunk ültetni, de gondolkodunk más növényben is, de csak olyan jöhet szóba, amelyet értékesíteni tudunk. A káposztának ugyanis már most van piaca: egy részét savanyítóüzembe adjuk el, míg a többit a gyermekélelmezési konyha hasznosítja. Ráadásul a káposzta elég jól tárolható – mutatott rá Pap Tibor polgármester.
A tevékenységre a városnak úgy nyílt lehetősége, hogy az önkormányzat értékteremtő közfoglalkoztatási meghívásos pályázaton forrásokat nyert erre. Így tizenkét embert kilenc hónapig napi nyolc órában tudnak foglalkoztatni. A pályázaton nyert pénzből másfél millió forint értékben a gazdálkodáshoz szükséges gépeket is vettek. Pap Tibor reméli, a jövőben is lesznek ilyen pályázatok, amelyeken hasonló célra újabb pénzeket nyerhet az önkormányzat. Dévaványán hosszú távon szeretnének növénytermesztéssel foglalkozni.
A helyi önkormányzat a közelben fekvő Tiszasas példája nyomán fogott káposztatermesztésbe, ahol a kertészkedésnek már korábban is voltak hagyományai. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei községben a rendszerváltás után a szociális földprogram keretében néhány évig tölteni való paprikatermesztéssel foglalkoztak. – Az önkormányzat a szociálisan rászoruló és a programhoz csatlakozó emberek számára biztosította a hideg fóliás hajtatáshoz szükséges infrastruktúrát. A munkába jó néhány család bekapcsolódott, a kezdeményezés pedig nagyon sikeres volt egészen addig, amíg a néhány száz vagy ezer négyzetméteren folytatott gazdálkodás egy család megélhetését vagy jövedelemkiegészítését biztosítani tudta. A gazdák maguk szervezték az értékesítést, az őrzést és a növényvédelmet. A végére azonban akkora területen már nem érte meg a paprikatermesztés, így a szociális földprogram keretében mindenki felhagyott vele – jegyezte meg Gyói Gábor polgármester. Hozzátette: a programban részt vevők egy része megerősödött, és családi gazdálkodásban folytatta a növénytermesztést, mások pedig abbahagyták vagy elszegődtek a tehetősebbek mellé dolgozni. A polgármester szerint annak ellenére, hogy a program csak néhány évig futott, a kezdeményezés sikeres volt.
– A környéken korábban nem ismerték az ilyen jellegű gazdálkodást, ettől kezdve azonban önálló keretek között többen kertészkedtek – fűzte hozzá.
A tiszasasi önkormányzat a rendszerváltás utáni hagyományokat most más keretek között élesztette újra. Ma ugyanazokon a területeken, de már a közmunkaprogram részeként termesztenek káposztát és sütőtököt egy-egy hektáron. – A rövid távú foglalkoztatásban jelenleg tíz-tizenöt ember dolgozik napi négy órában folyamatosan a területen. Emellett két-három embernek a hosszú távú foglalkoztatással tudunk munkát adni. Felelevenítjük az évtizedes hagyományainkat és értékteremtő munkát biztosítunk a rászorulók számára. Azt tapasztaljuk, hogy mindenki szívesebben megy oda dolgozni, ahol értelmes munkát tud végezni – hangsúlyozta Gyói Gábor. Az önkormányzat a megtermelt tököt és káposztát az iskola konyháján használják fel, a többit pedig szétosztják a rászorulók között. Szeretnénk értékesíteni a termést, de erre a jelenlegi törvényi háttér nem ad lehetőséget, pedig az kitörési lehetőség lenne számukra.
A tiszasasi és dévaványai példa nem egyedülálló, a közelmúltban írtunk arról, hogy száz, hátrányos helyzetű helyi lakosnak ad idénymunkát a balmazújvárosi önkormányzat földjein gazdálkodó Halomalja Kft. A teljes egészében a város tulajdonában álló társaság jelenleg tizenhét hektáron termel zöldségeket, de a jövőben újabb területeket is művelés alá vonhatnak. A polgármester elmondta: feldolgozóüzemet is létrehoznak, ahová a termést be tudják szállítani. A jó példa pedig ragadós, hiszen információink szerint több Balmazújvároshoz közeli településen – Tiszacsegén, Hajdúnánáson és Püspökladányban – is megpróbálkoznak az önkormányzati gazdálkodással.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.