Az önkormányzati választások után sok más településhez hasonlóan önök is átvilágították a helyi hivatal és cégeinek korábbi működését, és ez alapján több feljelentést is tettek. Milyen ügyekről van szó?
– Elsőként igazságügyi könyvszakértőt fogadtunk, aki áttekintette az előző ciklusok iratanyagát, majd igazságügyi építésügyi szakértő segítségét is igénybe vettük, aki a megvalósult beruházásokat vizsgálta meg. Az általuk elkészített anyagok alapján, első körben három feljelentést tettünk. A hatóságokhoz fordultunk amiatt, hogy a vizsgálat szerint az általános iskolai tornaterem felújításánál csaknem tízmillió forintnyi értékkel kevesebbet építettek be, mint amit a tervek szerint kellett volna. Feljelentést tettünk amiatt is, hogy az óvoda építését jogerős építési engedély nélkül kezdték el, és az intézményt használatbavételi engedély nélkül adták át. Arról nem is beszélve, hogy az óvoda épülete szűk egy éve készült el, de már most kilátszanak a téglák a falból. A harmadik ügy, mind közül a legmegdöbbentőbb, szintén az előző ciklusban történt. Az akkori jegyző és a polgármester az MSZP volt megyei közgyűlési alelnökének cége javára testületi felhatalmazás és tájékoztatás nélkül 440 millió forint jelzálogot jegyzett be önkormányzati ingatlanokra.
– Hol tartanak a nyomozások?
– Minden vizsgálat folyamatban van, a nyomozást a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság folytatja.
– A beruházásokkal kapcsolatos ügyek azért is érdekesek, mert Szekeres Imre, a választókerület korábbi MSZP-s országgyűlési képviselője mindig is büszke volt a lobbitevékenységére. Mára kipukkadt a lufi?
– Lehet mondani. Az előző városvezetés és Szekeres Imre valóban mindig azt hangoztatta, hogy összességében több milliárd forint értékben hozott beruházásokat Jászapátira. Azzal azonban már nem dicsekedtek, hogy a beruházások többsége több sebből vérzik. Újfent említhetném az óvodát, ami már most katasztrofális állapotban van, a szigetelést sem fejezték be, de akad olyan ingatlan is, aminek a felújított teteje másfél év után beszakadt.
– Volt valami hasonlóság a gyanús beruházások megvalósulása között?
– Szinte az önkormányzati választásokig működött az a gyakorlat, hogy a beruházásokat magas műszaki tartalommal, felülértékelve írták ki, de a tenderen győztes társaság sohasem felelt meg a kiírásnak. Nem az itt meghatározott és ajánlatában feltüntetett anyagokat, eszközöket építette be ugyanis az ingatlanokba, hanem sokkal olcsóbb árukat használt fel. Tehette, mert a közbeszerzést kiíró érdekeltségi körébe tartozott, a törvénysértés pedig nem derülhetett ki, mert a műszaki ellenőr személye történetesen megegyezett azzal, aki a tendert kiírta és az egészet koordinálta. A beruházást követően pedig a kiírásban szereplő és a valóban elköltött összeg közti különbözetet egymás között szétosztották a felek. Van olyan vállalkozói nyilatkozat a birtokunkban, amelyben szerepel, hogy kinek, mikor, mennyit kellett visszaosztani.
– Szekeres Imrének lehet köze ezekhez az ügyekhez?
– Politikai védőernyő nélkül a mutyit nem lehetett volna évekig folytatni Jászapátin.
– Amellett, hogy tisztázzák az önkormányzat korábbi működését, hozzáláttak a rendteremtéshez is. A hírek szerint szabályos hadjáratot indítottak az uzsorások ellen. Vége a kamatos kamatnak Jászapátin?
– Sajnos a korábbi időszakban hatalmas méreteket öltött az uzsorahitelezés a településen. Becsléseink szerint az „üzletben” százmilliós nagyságrendben mozogtak a pénzek, és négy személy összességében több száz családot tartott függő helyzetben. Az önkormányzati választások előtt már ott tartottunk, hogy a város főterén a rendőrség mellett gyülekeztek az érintettek, és ott osztották a pénzt. Hasonló események zajlottak az általános iskolával szemben lévő postahivatal előtt is. Idős néniket, könnyen befolyásolható embereket vertek át, még az is előfordult, hogy uzsorával fiatal lányokat kényszerítettek prostitúcióra. Ezt nem tűrhettük tovább. Elsőként a sértetteket tájékoztattuk a jogaikról, és megkértünk mindenkit, hogy annyi pénzt adjanak vissza, amennyit kölcsönkaptak. Ha pedig inzultus éri őket, akkor nyugodtan forduljanak hozzám, illetve tegyenek feljelentést a rendőrségen. Az emberek hallgattak ránk, több esetben a hatóságokhoz fordultak, és így egymás után tartóztatják le az uzsorásokat Jászapátin.
– A bűnözők nem fordultak ön ellen?
– Többször megfenyegettek engem is, a feleségemet is, a lányomat az utcán állították meg, míg egy alkalommal a házunkhoz is eljöttek egy nagy fekete autóval. Minden alkalommal megtettük a feljelentést, a harcot azonban nem adjuk fel.
– Jászapátin ennyire rossz a közbiztonság?
– Korábban az volt, de ezen a területen is léptünk előre. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy január elsejétől a rendőrség úgy Jászapátin, mint a megye egész területén háromszor annyi bűnözőt vett őrizetbe, mint az előző években. Részben azzal értük ezt el, hogy az önkormányzat számos esetben nyomravezetői díjat tűzött ki, aminek köszönhetően több lehetséges elkövetőt feladtak. Emellett a rendőrség is nagyobb erőfeszítéseket tett a bűnözés visszaszorítására, mint korábban.
– Van más eszközük is a rend helyreállítására?
– A közmunkaprogramon keresztül is arra igyekszünk motiválni az embereket, hogy tisztességesen éljenek. Nálunk ugyanis csak az lehet közmunkás, akinek nincsenek rendőrségi ügyei, és mellesleg a saját környezetét rendben tartja. Az önkormányzat heti rendszerességgel ellenőrzi a közmunkások portáját, és ha nem találjuk rendben az udvart, a kerítést vagy akár csak az ereszcsatornát, akkor az illetővel megszakítjuk az együttműködést. Tudatosítjuk az emberekben, hogy közmunkásnak lenni kiváltság. Más módon is rábírjuk az embereket arra, hogy tisztán tartsák otthonaikat. Egész egyszerűen életveszélyesnek minősítjük és lebontjuk a gondozatlan, romos házakat. Eddig tizenhét ingatlan jutott erre a sorsra.
– Mi lett a lerombolt házban lakókkal?
– Senki sincs az utcákon, rokonoknál mindenki talált szállást.
– Nem háborognak emiatt az emberek?
– Nem, mert minden ingatlant a kisebbségi önkormányzattal együttműködve bontottunk le. Másrészt mindenki megérti, hogy életveszélyes ingatlanban nem lehet lakni, az emberek életéért ebben a tekintetben felelősséggel tartozunk.
– Ami a közmunkaprogramot illeti, sokan panaszkodnak amiatt, hogy a korábbi napi nyolc óra helyett csak négy órát lehet dolgozni. Egyetért a kritikusokkal?
– Nem osztom a véleményüket, mivel a közmunkaprogram csak átmeneti megoldásként szolgálhat, nem lehet végcél. Vallom, hogy közmunkával csak annyi pénzt lehessen keresni, amennyi az éhhalál elkerüléséhez elegendő. Az mégiscsak abszurdum lenne, ha nyolcórás sepregetéssel ugyanannyit keresnének, mint három műszakban a gyárban. Mi motiválná így az embereket arra, hogy állandó munkahelyet keressenek? Semmi. Ezt a döntést muszáj volt meglépni, ha az embereket vissza akarjuk vezetni a munka világába.
– Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának tagjaként miként látja a magyar zöldségtermesztés jövőjét a németországi események tükrében?
– Meggyőződésem, hogy nagyon sokan dolgoznak egyes zöldségtermesztők, többek között a magyar gazdák ellehetetlenítésén. Nem igaz, hogy a Németországban megjelent baktériumnak bármi köze lenne a spanyol uborkához vagy bármilyen más zöldséghez, hanem arról van szó, hogy egyesek piacot akarnak szerezni. A hisztériakeltéssel elérik, hogy a gyengébbek a botrány miatt összeroppanjanak, és ha elül az ügy, a folyamat haszonélvezői benyomulnak azokra a piacokra, amely a tönkrement gazdák miatt üresen maradt. Sajnos félő, hogy sok magyar zöldségtermesztő is tönkremegy a német hisztériakeltés miatt. Hasonló történik most, mint korábban, amikor a madárinfluenzát, a kergemarhakórt vagy a sertéspestist dobták be a köztudatba. A nagyok megfojtják a kicsiket.
– A hazai politikai élet képes tompítani a hisztériakeltés hatásait?
– A mezőgazdasági bizottság ülésén is érintettük a kérdést. Az Európai Bizottságtól egyértelmű állásfoglalást, az áruházláncoktól megfelelő marketinget, a fogyasztóktól pedig lojalitást várunk. Nem hagyhatjuk, hogy a magyar termelőt megfojtsák, és aztán bizonytalan eredetű, kemikáliákkal termelt uborkát, paprikát, paradicsomot tegyenek a boltok polcaira.
– Köztudott, hogy ön dinnyetermesztéssel is foglalkozik. Milyen jövő előtt áll az ágazat?
– A hazai dinnyetermesztés az összeomlás szélén áll. Tíz évvel ezelőtt a magyar gazdák 12 ezer hektáron termesztettek dinnyét, ezzel az egész Kárpát-medencét ellátták, és mindenki jól megélt belőle. Az idén várhatóan 4500 hektáron gazdálkodnak majd a dinnyések, és elképzelhető, hogy még az azon termesztett gyümölcsöt sem tudják eladni. Mindez annak köszönhető, hogy 2002 után a szocialista kormányok túlszerették a multikat, és hagyták, hogy olyan áron adják a dinnyét, amivel megfojtották a gazdákat. Az ágazat azóta képtelen magához térni.
– A közelmúltban újra folyamatosan esik az eső. Ismét gondot okozhat a belvíz?
– Igen, ráadásul még az előző csapadékos időszak okozta károkat sem hevertük ki, a tavalyi belvízhelyzet miatt csaknem tízezer hektár földet nem tudnak megművelni a gazdák. Minden csepp eső, ami ezekre a területekre esik, gátolja, hogy ott újra megindulhasson a termelés.
– Egyes sajtótermékek arról cikkeztek, hogy a helyi önkormányzat a közelmúltban kitiltotta a városból a szcientológia egyház szervezőit, akik egy Drogmaraton elnevezésű rendezvénysorozattal szerettek volna kampányolni Jászapátin. Mi gondjuk volt a Drogmaratonnal?
– Alapálláspontom szerint vannak történelmi egyházak és szekták, a szcientológusokat pedig az utóbbi kategóriába sorolom, így a működésüket sem szívesen támogatom. Ám ez csak az érem egyik oldala, a nagyobbik baj az, hogy olyan információkkal keresték volna meg a helyi általános iskolásokat, amely sokkal inkább kedvet csinál a drogfogyasztáshoz, mintsem elrettentene tőle. Másrészt adatot akartak gyűjteni a gyermekektől, amiket később ki tudja, milyen célra használtak volna fel. Éppen ezért a helyi önkormányzat összes intézményéből és a város közterületiről is kitiltottuk őket. Ez a program veszélyesebb, mint maga a drog.
origo.hu
Így nyomozott az ügyészség Magyar Péter lopási ügyében
