Az ügyész fegyházba küldené Képírót

Fegyházbüntetés kiszabását kérte a vádhatóság tegnap a 98. életévében járó Képíró Sándor volt csendőrtisztre. A szakértői véleményekkel szemben Falvai Zsolt ügyész szerint törvényes az az ÁVH-n tett vallomás, amely Képírót összefüggésbe hozta civilek kivégzőhelyre szállításával.

2011. 07. 09. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Letöltendő fegyházbüntetést, közügyektől eltiltást és a 4,4 milliós perköltség megfizetését indítványozta tegnapi vádbeszédében az ügyészség Képíró Sándor volt csendőr századosra a Fővárosi Bíróságon. Falvai Zsolt, a Budapesti Nyomozó Ügyészség vezetője szerint Képíró közreműködött negyven ember törvénytelen kivégzésében az 1942. januári újvidéki razzia idején.
Az ügyész kitért az 1944. április 26-i vezérkari bírósági ítéletre, amelyben Képíró hűtlenségért tíz év fegyházat kapott, és amelyet később Horthy Miklós megsemmisített. Falvai azt állította: nem szakmai alapon, hanem német politikai nyomásra történt a pertörlés, ezért az ítélethez kapcsolódó közokirati bizonyítékokat – mivel azok hiteltelenségét semmi sem támasztja alá – jelen ügyben is figyelembe kell venni. Ugyanakkor hozzátette: mivel az ítélet semmis, nem hivatkozhat arra a védelem, hogy tilalmazott módon kétszer indult eljárás ugyanazon cselekményért.
A vád másik neuralgikus pontja Nagy János honvéd főhadnagy 1948-as, az Államvédelmi Hatóságnak (ÁVH) tett vallomása, illetve az az évi népbírósági ítélet, amelyek szerint Képíró adott utasítást harminc fogoly kivégzőhelyre szállítására. Mivel Zinner Tibor és Szakály Sándor történészek szerint a népbíróság törvénytelenül lett felállítva, Falvai a vádirattól eltérően már azt mondta, hogy ezt az ítéletet nem lehet sem a vádlott terhére, sem a javára felhasználni. Azonban hozzátette: semmilyen körülmény nincs, amely kétségessé tenné a nyomozati szakban – például az ÁVH-n tett – vallomások törvényességét. Bár a szakértők szerint az ÁVH testi-lelki kényszerrel csikart ki vallomásokat, Falvai közölte: nem lehet általánosítani, és nem minden ügyben alkalmaztak kényszert. Ezzel szemben a védői indítványra ismertetett Törvénytelen szocializmus című 1989-es tanulmány szerint „a büntetőeljárás megcsúfolása” és „minden tekintetben törvénytelen, amit az ÁVH művelt”, továbbá a kommunista államvédelemnél általános gyakorlat volt a kényszervallatás.
Ma a védőbeszéddel folytatódik a büntetőper.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.