Az ügyész fegyházba küldené Képírót

Fegyházbüntetés kiszabását kérte a vádhatóság tegnap a 98. életévében járó Képíró Sándor volt csendőrtisztre. A szakértői véleményekkel szemben Falvai Zsolt ügyész szerint törvényes az az ÁVH-n tett vallomás, amely Képírót összefüggésbe hozta civilek kivégzőhelyre szállításával.

Letöltendő fegyházbüntetést, közügyektől eltiltást és a 4,4 milliós perköltség megfizetését indítványozta tegnapi vádbeszédében az ügyészség Képíró Sándor volt csendőr századosra a Fővárosi Bíróságon. Falvai Zsolt, a Budapesti Nyomozó Ügyészség vezetője szerint Képíró közreműködött negyven ember törvénytelen kivégzésében az 1942. januári újvidéki razzia idején.
Az ügyész kitért az 1944. április 26-i vezérkari bírósági ítéletre, amelyben Képíró hűtlenségért tíz év fegyházat kapott, és amelyet később Horthy Miklós megsemmisített. Falvai azt állította: nem szakmai alapon, hanem német politikai nyomásra történt a pertörlés, ezért az ítélethez kapcsolódó közokirati bizonyítékokat – mivel azok hiteltelenségét semmi sem támasztja alá – jelen ügyben is figyelembe kell venni. Ugyanakkor hozzátette: mivel az ítélet semmis, nem hivatkozhat arra a védelem, hogy tilalmazott módon kétszer indult eljárás ugyanazon cselekményért.
A vád másik neuralgikus pontja Nagy János honvéd főhadnagy 1948-as, az Államvédelmi Hatóságnak (ÁVH) tett vallomása, illetve az az évi népbírósági ítélet, amelyek szerint Képíró adott utasítást harminc fogoly kivégzőhelyre szállítására. Mivel Zinner Tibor és Szakály Sándor történészek szerint a népbíróság törvénytelenül lett felállítva, Falvai a vádirattól eltérően már azt mondta, hogy ezt az ítéletet nem lehet sem a vádlott terhére, sem a javára felhasználni. Azonban hozzátette: semmilyen körülmény nincs, amely kétségessé tenné a nyomozati szakban – például az ÁVH-n tett – vallomások törvényességét. Bár a szakértők szerint az ÁVH testi-lelki kényszerrel csikart ki vallomásokat, Falvai közölte: nem lehet általánosítani, és nem minden ügyben alkalmaztak kényszert. Ezzel szemben a védői indítványra ismertetett Törvénytelen szocializmus című 1989-es tanulmány szerint „a büntetőeljárás megcsúfolása” és „minden tekintetben törvénytelen, amit az ÁVH művelt”, továbbá a kommunista államvédelemnél általános gyakorlat volt a kényszervallatás.
Ma a védőbeszéddel folytatódik a büntetőper.