Minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték. Az emberiség megszegényesülését jelentené, ha a nemzetek elvesznének a történelem menetében – jelentette ki tegnap megnyitóbeszédében Semjén Zsolt kormányfőhelyettes. A kereszténydemokrata politikus elmondta, egy felelős kormánynak éppen ezért nem- csak utakat kell kátyúznia, hanem meg kell óvnia a nemzeti létet, kultúrát és örökséget. Hozzátette: a kormány ennek érdekében egy sor fontos döntést hozott, megalkotta a nemzeti összetartozásról szóló törvényt, az új alkotmányt, és megadta az állampolgárságot a külhoni magyarságnak, ami lassíthatja vagy leállíthatja az asszimilációt. Ezzel kapcsolatban jelezte, hogy elértük a százhúszezredik állampolgársági igényt, és már körülbelül húszezren letették az állampolgársági esküt, a folyamat pedig eddig ötvenezer névváltoztatási kérelemmel is járt. Semjén Zsolt üzent az állampolgárság megadását támadó szlovákoknak is, mondván, „emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekeinket soha többé nem rendeljük alá más országok belpolitikai hullámverésének”. A kormányfőhelyettes kitért arra is, hogy az állampolgárság megadása ugyan közjogi értelemben megteremti a nemzet egységét, de az csak akkor megélhető, ha szavazati joggal párosul. – Az állampolgárság és a szavazati jog egymástól elválaszthatatlan – szögezte le, hozzátéve, hogy az Európai Unió 27 államából 24-ben megvan a szavazati joga az adott nemzet külhonban élő polgárainak, így nem kellene éppen a magyarságot kihagyni ebből. Az azzal kapcsolatos MSZP-s aggodalmakra pedig, hogy a külhoni magyarok nem szavaznának nagy számban a szocialistákra, annyit mondott, hogy 2004. december 5-én nem kellett volna nemzetárulást elkövetni. Semjén Zsolt beszédében végül kiemelte az etnikai alapú, határon túli magyar pártok fontosságát, és hitet tett az autonómia mellett. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, csak olyan dolgot kérünk, amire már van példa az Európai Unióban.
A Külügyminisztérium fideszes parlamenti államtitkára beszédében arról szólt, hogy a 22-es számnak fontos szerepe van. Mint mondta, nemcsak azért, mert ez a mostani a huszonkettedik nyári szabadegyetem, hanem azért is, mert a román forradalom közel huszonkét éve éppen 1989. december 22-én volt. – A román ellenzékieknek ez a szám azt jelenti, hogy a visszarendeződéssel szemben ragaszkodni kell a forradalom eszmeiségéhez – tette hozzá Németh Zsolt. A tábor jelmondatáról, az „összenő, ami összetartozik” gondolatról pedig elmondta, hogy egyrészt összetartoznak a magyarok, éljenek bárhol is, másrészt Közép-Európa népeinek, végül a térség demokratáinak is öszsze kell fogni a minél jobb együttműködés érdekében.
A megnyitórendezvényt követően Kárpát-medencei tudástér címmel az oktatás helyzetéről beszélgettek hazai és határon túli szakemberek. Hoffmann Rózsa (KDNP) oktatásért felelős államtitkár arról beszélt, hogy erős, szilárd, nemzeti oktatási rendszert kell kiépíteni Magyarország határain belül, amely hatással lesz az egész Kárpát-medence pedagógia világára. Jelezte, hogy ezen keresztül egy erős nemzeti középosztály kiépítése a cél, amely jövőjét csak a tudásra, a munkára és a szorgalomra alapozza. Hoffmann Rózsa végül kitért a hazai szakképzés problémáira is. Szerinte a szakképző iskoláknak vissza kell hozniuk a munka becsületét.
origo.hu
Orbán Viktor: Magyarország a középmezőny élére kerülhet a bérszínvonalban
