Még nem dőlt el, hogy milyen technológiát választ a kormány a használatarányos útdíj bevezetésekor, és azt sem tudni, mely utakat vonja be majd a díjfizetésbe a tarifa 2013-as életbelépésekor, de az idő szűkössége miatt a pályázat kiírásáról a közeljövőben dönt a kormány – mondta lapunk kérdésére Völner Pál. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára az M0-s déli szakaszának bővítésén tartott sajtóbejáráson úgy fogalmazott, hogy a kiírás moduláris rendszerű lesz, vagyis az egymást követő pályázati lépcsők során dől el, milyen technológiát választ majd a megrendelő.
Az államtitkár már ez év márciusában azt nyilatkozta lapunknak, hogy a fejlesztési miniszter asztalán várja a döntést az e-útdíj bevezetése, és ahogy akkor fogalmazott, súlyos mulasztás, hogy nem működik már hosszú évek óta ez a rendszer Magyarországon. A technikai megoldások ismeretesek, a kamionokra és teherautókra fedélzeti eszközt szerelnek, amely elektronikus úton tart kapcsolatot a díjszedő eszközeivel, így a fizetéshez nem kell megállni a kapuknál. A mikrohullámú – szaknyelvi rövidítéssel DSRC – rendszer előnye, hogy sok országban alkalmazzák, ezért átjárható, fenntartása, üzemeltetése viszonylag olcsó. A másik működő rendszer GPS-alapú, a szükséges berendezések, köztük a fedélzeti eszközök drágábbak, kiépítése időigényesebb. Előnye, hogy az ország teljes területén, azaz bármely úttípuson alkalmazható.
Az államtitkár az M0-s jelenlegi hárosi hídja mellé épített pontonon állva ismertette a következő két uniós költségvetési ciklus gyorsforgalmiút-fejlesztési programját. Eszerint 2027-ig 2900 kilométer út épül 3000 milliárd forintból Magyarországon. A 2900 kilométer útból 500 kilométer lesz autópálya, 1000 kilométer autóút, a többi főút. Az első ciklusban, 2020-ig évi 160 milliárd, azt követően pedig évi 210 milliárd forint áll majd rendelkezésre a beruházásokhoz. Az M0-s déli szektorának bővítésével kapcsolatban elmondta, hogy az út alépítménye eredetileg egy fél autópályára készült, erre helyeztek kétszer két sávot – leállósáv nélkül –, és balesetekkor ezért dugul be rendszeresen a forgalom. Most a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő (NIF) Zrt. – mint beruházó – megépítteti a másik fél pályát is, így a déli szektor kétszer három sávos autópálya lesz, mindkét oldalon leállósávval. A bővítés három ütemre oszlik. Az M1-es és M6-os autópályák közti szakasz novemberre, a túlsó végén az M5-ös és az 51-es számú főút közötti új pálya jövő év közepére készül el. Ekkortól a meglévő M0-s két ideiglenes végpontja között már nem az M5-ös autópálya lesz az összekötő szakasz. Végül a középső szakasz – az M6-os és az 51-es főút között – csak 2013 nyarára készül el. A késés oka, hogy a Duna soroksári és hárosi ágára is új hidakat kell építeni.
origo.hu
Orbán Viktor: Három év alatt közel 40 százalékos minimálbér-emelés
