Közkegyelem vagy semmisség?

Közkegyelmet adna a 2006 őszén elítélt tüntetők egy részének az LMP. Így az az érdekes helyzet állt elő, hogy ebben a kérdésben egy platformra került a Jobbikkal, amely szerint a semmisségi törvény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Nemcsak a Jobbik, az LMP is azt szorgalmazza, hogy a semmisségi törvény helyett részesítsék közkegyelemben a 2006. őszi tüntetések ártatlanul meghurcolt és elítélt áldozatait. Schiffer András, az LMP frakcióvezetője lapunknak úgy nyilatkozott: a semmisségi törvény jogállamiságtól idegen eszköz. Ezért februárban párttársával, Szabó Tímeával közösen benyújtott egy törvényjavaslatot, amelyben kezdeményezik, hogy az Országgyűlés gyakoroljon közkegyelmet a 2006. szeptember 18. és október 24. között a gyülekezés feloszlatásával kapcsolatban elkövetett hivatalos személy elleni erőszak (kivéve, ha fegyveresen vagy felfegyverkezve követték el), garázdaság és rongálás bűncselekménye, illetve rendzavarás szabálysértése miatt eljárás alá vont vagy elítélt személyek esetében. A javaslatot azonban a parlament egyelőre nem vette tárgysorozatba. Szerdai sajtótájékoztatóján Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) is azt hangsúlyozta: a semmisségi törvény elakadt, ezért az egyetlen megoldás a közkegyelem.
Ugyanakkor a semmisségi törvény kidolgozásában közreműködő Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság büntetőkollégiumának nyugalmazott tanácselnöke lapunknak azt mondta: a közkegyelem azért nem járható út, mert az nemcsak a tüntetőkre, hanem az elítélt egyenruhásokra is vonatkozna. Völgyesi szerint az egyetlen megoldás a semmisségi törvény, amelynek végrehajtását szerinte a bíróságok gyakorlatilag szabotálták azáltal, hogy megküldték az Alkotmánybíróságnak véleményezésre. Kiemelte: a bíróknak nem az a dolguk, hogy kritizálják a köztársasági elnök által aláírt törvényeket, hanem hogy alkalmazzák azokat. (A Fővárosi Bíróság sajtóosztálya azonban felhívta a figyelmet, hogy a bíróság 28 büntetőügyből egyet, 11 szabálysértési ügyből hatot nyilvánított semmissé.)
Völgyesi Miklós álláspontjával szemben Schiffer András hangsúlyozta: a javaslat szövegéből egyértelműen kiderül, hogy az nem vonatkozna az intézkedő járőrökre vagy rendőri vezetőkre. Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány keddi gyanúsítotti kihallgatása kapcsán az LMP frakcióvezetője üdvözölte, hogy egy évvel a kormányváltás után végre konkrét lépések történtek a 2006. őszi rendőrállami intézkedések felelőseinek felkutatásáért. Schiffer András bízik abban, hogy a rendőrséget felügyelő politikai vezetők felelősségét is vizsgálja majd a büntetőeljárás.