Várhatóan ősszel kerül a parlament elé, és jövő januártól léphet hatályba a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény – közölte lapunkkal a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kommunikációs főosztálya, a tárca ugyanakkor hozzátette, a törvényjavaslat részleteiről csak azt követően adnak tájékoztatást, hogy a kormány elfogadta azt. A minisztériumot azután kerestük meg kérdéseinkkel, hogy a Népszava szerdai számában cikket közölt a koncepció részleteiről. A lap megjegyezte, hogy az állam továbbra is évi 350–400 milliárd forintot fordítana a közösségi közlekedési rendszerre – a MÁV-ra, a Volánokra, a GYSEV-re és az önkormányzati közlekedési szolgáltatókra –, de az eddiginél hatékonyabban. A legfontosabb újdonságok között említhető, hogy a meglévő utazási kedvezményeket elvonhatják, a hat éven aluliak ingyenesen utazhatnak, de ezt nem téríti meg az állam; rendkívüli gazdasági indokkal évente többször lehet viteldíjemelés, és hogy ha a város keveset fordít a saját közlekedésére, akkor keveset ad az állam is. A lap szerint a javaslat továbbá előírja Budapest és a megyei jogú városok, valamint elővárosuk tekintetében egységes ár-, jegy- és bérletrendszer kialakítását.
Botka László, Szeged MSZP-s polgármestere, aki a koncepciót részletekbe menően nem ismeri, éppen az ár-, jegy- és bérletrendszer egységesítése ellen emelte fel szavát. – Nincs az országban két egyforma város, minden nagyobb településen, ahol tömegközlekedés működik, más és más a helyzet. Eltérő számú vonalak vannak, változó a kapacitás és az utasforgalom. Van, ahol csak autóbusz közlekedik, máshol pedig villamos vagy trolibusz is van. Nálunk mind a három létezik, az autóbuszt állami tulajdonú Volán üzemelteti, a trolit és a villamost pedig a város kezében levő Szegedi Közlekedési Társaság működteti – hangsúlyozta a szocialista településvezető, aki kíváncsian várja, hogy ezek után hogyan lehetne egységesíteni a rendszert. Botka László rámutatott továbbá arra is, hogy azokban a városokban, ahol saját önkormányzati közlekedési társaság van, ott a jegybevétel és az állami normatíva közel sem fedezi a működési költségeket. – Szeged városa is több száz millió forint működési támogatást ad évente a cégnek – fűzte hozzá.
Borkai Zsolt, Győr első embere lapunknak elöljáróban jelezte, hogy a koncepció végső formáját nem ismeri, de az előkészítő munkában a Megyei Jogú Városok Szövetsége részéről szerepet vállalt. – A helyi közlekedés vidéken alulfinanszírozott, a normatív támogatások messze nem fedezik azokat a kedvezményeket, amelyeket az állam biztosít többek között a diákok és a nyugdíjasok számára. Emiatt helyben a kiesést az adott településeknek kell megfizetniük, ez az összeg Győr esetében már csaknem egymilliárd forint. Pedig mi már minden eszközzel lefaragtuk a kiadásokat, hogy csökkentsük a veszteségeket – fogalmazott Borkai Zsolt, aki változást vár azzal kapcsolatban is, hogy Budapest jelenleg arányaiban meszsze több normatív támogatást kap, mint a többi település.
Zalaegerszeg alpolgármestere a koncepcióval kapcsolatban szintén azt emelte ki, hogy jó lenne, ha a városokat – Budapestet és a vidéki településeket – az állami támogatás szempontjából egyformán kezelnék. A rendszer ebből a szempontból jelenleg szerinte is nagyon torz, és ezt az új jogszabálynak mindenképpen rendezni kell. Doszpot Attila egyetértett azzal is, hogy a kedvezmények rendszerét felül kell vizsgálni, továbbá versenyre kell késztetni a szolgáltatókat, és nemcsak az árban, hanem a szolgáltatás minőségében is.
origo.hu
Nyílt nap a Nemzeti Színházban -képek
