Ebben a helyzetben a devizahitelesek is a menekülőutakat keresik, aminek a legkézenfekvőbb megoldását a frankárfolyam – augusztus 12-től igényelhető – rögzítése jelentheti. A törlesztőrészletek átmeneti csökkenésének azonban komoly ára van, ezért a szakértők véleménye megoszlik arról, hogy érdemes-e csatlakozni e programhoz. A kritikusok azzal érvelnek, hogy a frank 180 forinton és az euró 250 forinton történő rögzítése következtében 2015-től oly mértékben megemelkedhetnek a törlesztőrészletek, hogy újabb bedőlési hullám indulhat el.
A probléma súlyát jelzi, hogy egyre több bajba jutott hiteles pert fontolgat. Három nap alatt csaknem kétszáz devizahiteles jelentkezett annál a szekszárdi ügyvédnél, aki próbapert akar indítani a bankok ellen. A jogász úgy véli: az ügyfelek és a pénzintézetek közös kockázatviseléséről törvény rendelkezik, és szerinte a devizaárfolyamok elszabadulása ennek minősül.
A hitelesek krízisére Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő is reagált, kilátásba helyezte, hogy a devizahitelek elterjedésének okait is parlamenti testület derítheti majd ki. A politikus szerint vizsgálni kellene azt is, hogy a szocialista kormány annak idején miért ösztönözte ezt a típusú hitelfelvételt, a jegybank akkori vezetése miért nem szólalt fel ellene, illetve a pénzügyi felügyelet miért nem figyelmeztette határozottan az embereket az árfolyamkockázatokra.
Az adósok helyzete nem csak Magyarországon okoz gondokat: a horvát kormány azt várja a bankoktól: legfeljebb 5,8 kunás árfolyamon (1 kuna 36,7 forint) rögzítsék a svájci frankban eladósodottak hiteleinek törlesztését, illetve tegyék lehetővé, hogy tíz év halasztással, kamatmentesen fizethessék ki a felhalmozódó különbözetet.
Részletek a 11. oldalon
origo.hu
Magyar Péternek és az RTL-nek már nem fontos az árvíz
