A világ legnagyobb nemzetközi vállalatai szinte mind jelen vannak hazánkban, ők szervezik csaknem valamennyi termék – azaz élelmiszerek, elektronikus termékek, lakásfelszerelések – értékesítését. A multinacionális cégek közül a Tesco botrányai a legismertebbek, amire a cég rá is szolgált, hiszen az extraprofitját még a válság alatt is évről évre növelő vállalatnál rengeteg munkaügyi előírást megszegnek a dolgozók kárára. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) egyik legutóbbi, átfogó vizsgálatában ugyanakkor nemcsak a Tesco áruházakban, hanem a Cora, az Auchan és a Spar üzleteiben is ellenőrzést tartottak. Valamennyi láncnál megállapították, hogy főleg a munkaidő, illetve a pihenőidő szabályait szegték meg.
*
A multik hetente csak egy vagy egyetlen pihenőnapot sem biztosítottak dolgozóiknak. Az OMMF szerint elmondható, hogy az ellenőrzött áruházláncok a működtetéshez a szükségesnél kevesebb munkavállalót foglalkoztatnak, és a létszámszükséglet megállapításakor a tulajdonosok nem veszik figyelembe a törvényes távollétek – szabadság, betegség – mértékét. A létszámhiány pótlására ennélfogva olyan megoldásokat választanak, amelyek csak a munka- és pihenőidőre vonatkozó előírások megsértésével lehetségesek.
Sajnos még csak az sem mondható, hogy ugyanazok az évtizedes problémák vannak a multinacionális cégeknél, mint eddig. A válság alatt csak jobban eldurvult a dolgozókkal szembeni hangnem és bánásmód – mondta lapunk megkeresésére Sáling József. A Kereskedelemi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) elnöke szerint szinte mindennapossá vált, hogy tisztségviselőiknek ki kell szállniuk a helyszínre egy-egy erőszakosan viselkedő vezető miatt. (A legnagyobb durvaság azonban a könyv- és ruhakereskedelem területén tapasztalható, mert a válság itt érztette legjobban a hatását.) Sáling József szerint a mára már szinte elviselhetetlen feszültség az úgynevezett „árvadászatra” vezethető vissza. Ebben három elemet érvényesítenek a multinacionális vállalatok: minél hosszabb ideig nyitva tartani, a feladatokat a lehető legkevesebb létszámmal megoldani, saját márkajelzésű, olcsó termékeket forgalmazni.
A KASZ elnöke lapunknak már 2005-ben kijelentette: sokat enyhítene a dolgozók kiszolgáltatottságán, ha a multinacionális cégeknél kormányzati szinten is képviselnék a munkavállalói jogokat. – Természetesen jeleztük ezen igényünket az akkori Gyurcsány-kormánynak, de nem jártunk sok eredménnyel. A munka törvénykönyve rendelkezéseit már abban az időszakban is fokozatosan a munkavállalók hátrányára gyengítették – ismerte el Sáling a magát baloldalinak, munkavállaló-barátnak nevező szocialista kormányzásról. Sőt, a multinacionális kereskedelmi láncok lobbizásának eleget téve a Bajnai-kabinet egy héttel a kormányváltás előtt úgy módosította a szakképesítési előírásokat, hogy ne kelljen kifizetniük a szakképzettséget elismerő garantált bérminimumot. Ez a dolgozók 95 százalékát érintette hátrányosan, a Bajnai-kormány intézkedése miatt ők most 78 ezer forintos minimálbért kapnak a 94 ezer forintos garantált bérminimum helyett.
Kérdésünkre, hogy a kialakult helyzetért a KASZ mint az ágazat legrégebbi és legnagyobb érdekképviselete mennyiben felelős, Sáling azt mondta: elsősorban a cégeken belül, helyi szinten tudnak fellépni főként a bér- és kollektívszerződés-tárgyalások területén. Ezek hatékonysága érdekében az elmúlt években mintegy hatszáz tisztségviselőjüket részesítették képzésben, illetve minden, munkavállalókat érintő jogsértés miatt bírósághoz fordulnak. – Felméréseink szerint a mai viszonyok között a dolgozók inkább tűrnek, nehéz mozgósítani őket. Ugyanakkor van az a határ, ameddig már nem szabad elmenniük a multiknak. A csatabárd egyelőre nincs kiásva, de ha nem változik semmi, eljöhet a sztrájkok ideje – mondta Sáling József.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
