Nem telik el nap, hogy a svájci frank ne törne újabb csúcsok felé. A fizetőeszköz szárnyalása azonban nemcsak a magyar devizahiteleseknek okoz álmatlan éjszakákat, az alpesi ország lakosai is megszenvedik túlságosan erős nemzeti valutájuk káros hatásait. A svájci jegybankelnök tegnap arról beszélt: mindent megtesznek azért, hogy gyengítsék az árfolyamot. Philipp Hildebrand szerint az „eszméletlenül erős” frank miatt érezhetően lassul a svájci gazdaság növekedése. Az elnök ugyanakkor elvetette azt az ötletet, hogy a frank árfolyamát az euróéhoz kössék. Mint azt a Neue Zürcher Zeitungnak elmondta: az árfolyam rögzítése a függetlenség feladásával volna egyenlő.
A jegybankelnök kijelentései egyelőre nem jártak sikerrel, a frank nem indult el a lejtőn. A hajnali órákban rekordszinten, 255 forint közelében is járt, ám napközben normalizálódott a helyzet, és a délelőtti órákban rendszerint 252 és 253 forint között ingadozott az árfolyam, délután pedig a 251,5-ös szint közelében időzött a frank. Lapzártánk idején a svájci fizetőeszközért 253 forintot adtak a nemzetközi kereskedésben. A magyar deviza egyébként nemcsak a frankkal, hanem az euróval szemben is gyengén szerepelt a nap első felében. Kora délután 274,5 forintot is ért egy euró. Utoljára március közepén volt ennyire gyenge a forint a közös fizetőeszközhöz képest. Az esti órákban aztán javult a helyzet, lapzártánk idején egy euró 273,5 forintba került. Az európai és a svájci deviza közötti különbség egyébként hamar köddé válhat. A Deutsche Bank elemzői úgy gondolják, hogy ha az európai pénzügyi vezetőknek nem sikerül stabilizálniuk az olasz kötvénypiaci hozamokat, a frank hamarosan beéri az eurót.
A különösen erős frank nemcsak Svájcnak, hazánknak is rengeteg nehézséget okot. A JP Morgan bankcsoport szakértőinek az MTI által idézett elemzése szerint a törlesztési terhek emelkedésének hatása 0,75 százalékponttal csökkenti a magyar gazdaság növekedését a következő két negyedévben. A bank szakértői így már csak 2,1 százalékos GDP-növekedést várnak 2011-re. Az elemzők becslése szerint 2008 vége óta a magyar háztartások frankalapú jelzáloghiteleinek terhei 55 százalékkal emelkedtek, és e kölcsönök éves tőke- és kamatfizetési kötelezettségei jelenleg a magyar hazai össztermék (GDP) 1,7 százalékát teszik ki.
Egy másik nagy londoni befektetési ház, a Morgan Stanley szakértőinek számításai szerint hat százalékpontos hitelkamat-emelésnek megfelelő hatást gyakorol a magyar devizahitelesek fogyasztására a svájci frank 2008 óta bekövetkezett erősödése. A ház azt jósolta, hogy a frank jelenlegi forintárfolyamán a devizahitelesek óriási többsége csatlakozni fog a kormány által a törlesztési terhek enyhítésére kidolgozott programhoz. A cég számításai szerint az adósmentő csomag a hazai össztermék csaknem 0,5 százalékának megfelelő többletpénzt hagy jövőre a magyar háztartásoknál, de nem valószínű, hogy ennek jelentős hatása lesz a magyar gazdaság növekedésére, mivel az adósok tudják, hogy a tartozásuk nem tűnik el, csak később kell visszafizetniük azt, ezért igyekeznek majd megtakarítani a pluszpénzeket.
Hasonlóan vélekedik Róna Péter közgazdász is, aki a Magyar Rádiónak tegnap elmondta: „amíg a devizahitelek a nyakunkon vannak”, addig a magyar gazdaság nem tud talpra állni, hiszen az emberek a keresetük túlnyomó részét törlesztésre fordítják. A közgazdász úgy látja, nincs az a kereslet, amelynek segítségével a belföldi gazdaság beindulhat, ha minden pénz a bankokhoz folyik be. Róna Péter szerint át kell alakítani a devizahiteles szerződéseket. Világossá kell tenni, milyen alapon számítják a törlesztőrészleteket, a kamatokat, és mi az alapja a bankok által felszámított díjaknak. – Erre a bankokat törvényben kell utasítani – hangsúlyozta a közgazdász.
Az erős frank az ellenzéki pártokat is állásfoglalásra készteti. A Jobbik szerint az adósok bajára egyetlen hosszú távú megoldás létezik: a devizahitelek forintosítása. A párt úgy ítéli meg, hogy ennek szükségességét a frank elmúlt napokban tapasztalt erősödése is alátámasztja. A szocialisták viszont arról beszéltek, hogy a törlesztőrészletek 185 forintos frankárfolyam fölötti részét a munkáltatóknak kellene megfizetniük.
Úgy tűnik, Európa vezetői nem ódzkodnának a keményebb fellépéstől sem a válság elharapódzásának megakadályozása érdekében. Olli Rehn pénzügyi és gazdasági biztos tegnap Brüsszelben elmondta: az Európai Unió éjt nappallá téve dolgozik a július 21-i, második görög mentőcsomagról szóló megegyezés részleteinek véglegesítésén, hogy megakadályozza az adósságválság tovaterjedését. Rehn szerint a piaci aggodalmak indokolatlanok, mivel a gazdasági fellendülés az euróövezet nagy részében megkezdődött, és Európa-szerte fontos lépéseket tesznek a költségvetési fegyelem megszilárdítása. Kereskedők közben arról számoltak be, hogy az Európai Központi Bank (EKB) portugál és ír államkötvényeket vett a másodlagos piacon. A források szerint az EKB tegnap ajánlatot kért több befektetőtől olasz és spanyol állampapírok vásárlására is. Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök az elhúzódó válságra való tekintettel azt javasolta, hogy a napokban üljenek össze a világ hét legfejlettebb államának pénzügyminiszterei. A kormányfő azt is elmondta, hogy országa már 2013-ban eléri a költségvetési egyensúlyt.
Az euróövezet megmentését egyébként nem csak a kontinens államai tartják fontosnak: Kína is kijelentette, hogy támogatja Európát, és tovább vásárolja az államok kötvényeit. Az ázsiai ország a világ legnagyobb devizatartalékával az euróövezeti adósságválság kezdete óta intenzíven vásárol európai államkötvényeket.
origo.hu
Súlyosan megégett két ember egy budapesti gyógyszergyárban - mutatjuk a megrázó részleteket
