A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Göncruszkán keresztül a középkor óta fontos kereskedelmi útvonal vezetett, gönci hordókba zárva ezen szállították Hegyaljáról a bort a Felvidékre, majd onnan tovább, lengyel és orosz területekre. A vasút megépítéséig hét lóváltó hely volt a faluban, 1890-ben ezek kiszolgálására létesült a kovácsműhely, ahol mezőgazdasági eszközöket készítettek, lovakat patkoltak. A gépesítés elterjedésével a műhely vesztett jelentőségéből, majd 1960-ban be is zárt.
Később, hogy az ingatlan túlélését biztosítsák, az épületet átvette az önkormányzat, majd helyi védelem alá is helyezte azt. Tíz éve aztán a teljesen leromlott állagú, de a csodával határos módon megmaradt műhelyt Bucskó Attila helyi lakos vette bérbe harminc évre, és helyrehozta az ingatlant. Ezzel párhuzamosan felkutatta az elkallódott berendezési tárgyakat, szerszámokat, és a kovácsműhelyt korhűen berendezte. Ettől kezdve az épület ismét üzemelt, s működés közben bárki meglátogathatta.
Az elmúlt években azonban – részben a mostoha időjárás, a sok eső hatására – a vályogból épített, gyenge lábakon álló épület súlyosan megrongálódott, déli oldala kidőlt. Jelenleg támasztékok akadályozzák meg az összeomlását.
Bucskó Attilával a kidőlt déli falon keresztül tekintünk be a kovácsműhely belsejébe, ahol a berendezési tárgyak most is hiánytalanul megtalálhatóak. – Tíz éve azért vettem bérbe az ingatlant, hogy megmentsem a pusztulástól. Annyi ház, épület ment tönkre a környéken, nem akartam, hogy ez is hasonló sorsra jusson. Abban bíztam, hogy a kovácsműhelyt sikerül bekapcsolni a környék turizmusába, amely a közelmúltig, ameddig nem sérült meg súlyosan az épület, többé-kevésbé sikerült – jegyzi meg. A férfi szerint a gondok akkor kezdődtek, amikor a közeli házba bevezették a vizet, és megbomlott a talajszerkezet. Mindezt tetézte, hogy tavaly rendkívül sok csapadék esett, ami eláztatta a falakat. Bucskó Attila szerint helyben és más településekről is sokan segítenének, de úgy érzi, hogy a helyi önkormányzat nem tartja szívügyének az épület megmentését.
– Mi azonban nem hagyjuk veszni a műhelyt. Szereztem faanyagot, és ácsok segítségével alá fogjuk támasztani a tetőt, hogy aztán ki tudjuk javítani a falakat. Vannak felajánlások, de szívesen fogadunk további segítséget is – teszi hozzá.
Urbán József, Göncruszka polgármestere azt állítja, szó nincs arról, hogy ne akarnák megóvni a százhúsz éves ingatlant. – A helyzet az, hogy nincs pénzünk a felújításra, a vis maior keretében beadott pályázatunk pedig nem nyert. A Belügyminisztérium azzal indokolta az elutasítást, hogy a kovácsműhely felújítása nem kötelező önkormányzati feladat. Ezután összehívtuk a település lakosságát, de a megbeszélésre kevesen jöttek el. Egyrészt pénzre, másrészt olyan szakemberre lenne szükség, aki a felelősséget is tudná vállalni – közli a polgármester, hozzátéve, Bucskó Attilának holnapig adtak határidőt arra, hogy biztosítsa a feltételeket az ingatlan felújításához. Ha az ingatlan bérlője nem jár sikerrel, akkor minden bizonnyal le fogják bontani az épületet. A gyerekek ugyanis ott járnak óvodába, boltba, így a jelenlegi helyzet balesetveszélyes. – Később, ha a pénzügyi helyzet engedi, a régi elemeket felhasználva megpróbáljuk újjáépíteni a kovácsműhelyt – teszi hozzá.
A falu lakossága megosztott azzal kapcsolatban, hogy meg kell-e és lehet-e menteni a kovácsműhelyt. Miközben az ingatlan mellett beszélgetünk, egy idős hölgy jön oda hozzánk. Azt mondja, az épület falai annyira sérültek, hogy már nem lehet helyrehozni. – Az én házam is hasonló állapotban van, azzal sem tudok mit kezdeni – mondja szomorúan. Egy közeli söröző és élelmiszerbolt tulajdonosa ezzel szemben bízik abban, hogy a kovácsműhelyt nem bontják el. Állítja, az épület szomszédságában lakó rokonait sem zavarja a műhely, s remélik, hogy a közeljövőben újra hallani lehet majd a kalapács csattogását.
Egy főként felvidéki, kassai magyar mesteremberekből álló kör teljes mértékben Bucskó Attila mellett áll. A csoportot képviselő Pribék Gábor szerint olyan értékeket, mint a kovácsműhely, meg kell őrizni az utókor számára. Elárulja, hogy komoly terveik lennének az ingatlannal. Szeretnének kovácsot hozni a faluba, és be szeretnék emelni a műhelyt a programjukba, hogy fiatal szakembereket képezzenek Göncruszkán.
origo.hu
Szentkirályi Alexandra: A városházi szappanopera újabb felvonásához érkezett
