Megmentenék a göncruszkai kovácsműhelyt

Meg vannak számlálva a göncruszkai kovácsműhely napjai, amennyiben rövid időn belül nem érkezik segítség a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településre. A helyi önkormányzatnak nincs pénze a katasztrofális állapotú, már-már életveszélyes ingatlan felújítására, a beadott pályázat pedig nem nyert. A kovácsműhelyt működtető Bucskó Attila a helyiek egy részének támogatásával az épület megmentésén fáradozik. Ha sikerül, akkor kovácsokat képezhetnének a műhelyben.

2011. 08. 25. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Göncruszkán keresztül a középkor óta fontos kereskedelmi útvonal vezetett, gönci hordókba zárva ezen szállították Hegyaljáról a bort a Felvidékre, majd onnan tovább, lengyel és orosz területekre. A vasút megépítéséig hét lóváltó hely volt a faluban, 1890-ben ezek kiszolgálására létesült a kovácsműhely, ahol mezőgazdasági eszközöket készítettek, lovakat patkoltak. A gépesítés elterjedésével a műhely vesztett jelentőségéből, majd 1960-ban be is zárt.
Később, hogy az ingatlan túlélését biztosítsák, az épületet átvette az önkormányzat, majd helyi védelem alá is helyezte azt. Tíz éve aztán a teljesen leromlott állagú, de a csodával határos módon megmaradt műhelyt Bucskó Attila helyi lakos vette bérbe harminc évre, és helyrehozta az ingatlant. Ezzel párhuzamosan felkutatta az elkallódott berendezési tárgyakat, szerszámokat, és a kovácsműhelyt korhűen berendezte. Ettől kezdve az épület ismét üzemelt, s működés közben bárki meglátogathatta.
Az elmúlt években azonban – részben a mostoha időjárás, a sok eső hatására – a vályogból épített, gyenge lábakon álló épület súlyosan megrongálódott, déli oldala kidőlt. Jelenleg támasztékok akadályozzák meg az összeomlását.
Bucskó Attilával a kidőlt déli falon keresztül tekintünk be a kovácsműhely belsejébe, ahol a berendezési tárgyak most is hiánytalanul megtalálhatóak. – Tíz éve azért vettem bérbe az ingatlant, hogy megmentsem a pusztulástól. Annyi ház, épület ment tönkre a környéken, nem akartam, hogy ez is hasonló sorsra jusson. Abban bíztam, hogy a kovácsműhelyt sikerül bekapcsolni a környék turizmusába, amely a közelmúltig, ameddig nem sérült meg súlyosan az épület, többé-kevésbé sikerült – jegyzi meg. A férfi szerint a gondok akkor kezdődtek, amikor a közeli házba bevezették a vizet, és megbomlott a talajszerkezet. Mindezt tetézte, hogy tavaly rendkívül sok csapadék esett, ami eláztatta a falakat. Bucskó Attila szerint helyben és más településekről is sokan segítenének, de úgy érzi, hogy a helyi önkormányzat nem tartja szívügyének az épület megmentését.
– Mi azonban nem hagyjuk veszni a műhelyt. Szereztem faanyagot, és ácsok segítségével alá fogjuk támasztani a tetőt, hogy aztán ki tudjuk javítani a falakat. Vannak felajánlások, de szívesen fogadunk további segítséget is – teszi hozzá.
Urbán József, Göncruszka polgármestere azt állítja, szó nincs arról, hogy ne akarnák megóvni a százhúsz éves ingatlant. – A helyzet az, hogy nincs pénzünk a felújításra, a vis maior keretében beadott pályázatunk pedig nem nyert. A Belügyminisztérium azzal indokolta az elutasítást, hogy a kovácsműhely felújítása nem kötelező önkormányzati feladat. Ezután összehívtuk a település lakosságát, de a megbeszélésre kevesen jöttek el. Egyrészt pénzre, másrészt olyan szakemberre lenne szükség, aki a felelősséget is tudná vállalni – közli a polgármester, hozzátéve, Bucskó Attilának holnapig adtak határidőt arra, hogy biztosítsa a feltételeket az ingatlan felújításához. Ha az ingatlan bérlője nem jár sikerrel, akkor minden bizonnyal le fogják bontani az épületet. A gyerekek ugyanis ott járnak óvodába, boltba, így a jelenlegi helyzet balesetveszélyes. – Később, ha a pénzügyi helyzet engedi, a régi elemeket felhasználva megpróbáljuk újjáépíteni a kovácsműhelyt – teszi hozzá.
A falu lakossága megosztott azzal kapcsolatban, hogy meg kell-e és lehet-e menteni a kovácsműhelyt. Miközben az ingatlan mellett beszélgetünk, egy idős hölgy jön oda hozzánk. Azt mondja, az épület falai annyira sérültek, hogy már nem lehet helyrehozni. – Az én házam is hasonló állapotban van, azzal sem tudok mit kezdeni – mondja szomorúan. Egy közeli söröző és élelmiszerbolt tulajdonosa ezzel szemben bízik abban, hogy a kovácsműhelyt nem bontják el. Állítja, az épület szomszédságában lakó rokonait sem zavarja a műhely, s remélik, hogy a közeljövőben újra hallani lehet majd a kalapács csattogását.
Egy főként felvidéki, kassai magyar mesteremberekből álló kör teljes mértékben Bucskó Attila mellett áll. A csoportot képviselő Pribék Gábor szerint olyan értékeket, mint a kovácsműhely, meg kell őrizni az utókor számára. Elárulja, hogy komoly terveik lennének az ingatlannal. Szeretnének kovácsot hozni a faluba, és be szeretnék emelni a műhelyt a programjukba, hogy fiatal szakembereket képezzenek Göncruszkán.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.