Forrón süt a júliusi nap Nyírbogát határában, mikor a poros úton a halálra ítélt kukoricaföldekhez közeledünk. A sofőrömül szegődött Csonka Lilla – helybéli paraszt-iparos família gyermeke – nyűgös, morgolódik. Rosszkedvének oka, hogy ők csupán szomszédok, sosem vetettek génmódosított kukoricát, most mégis meg akarják semmisíttetni velük az egész táblát.
Dél van, perzselő a hőség, így szárazságtól „furulyázó” kukoricaültetvényekre számítok. Ehelyett élettől majd kicsattanó, két, két és fél méteres növényeket látok, méregzöld leveleik tövében két-három jól fejlett cső. Ez idősebb Erdős János ültetvénye, akinek a kukoricásában ugyan nem találtak génszennyezettséget, fia, ifjabb Erdős János négyszáz méteren belül lévő, 4,4 hektáros területén viszont igen.
– Szombat este jöttek vizsgálni a kukoricát, hétfőn már a kezembe is nyomták az „ítéletet”: július 21-ig ki kell tárcsázni az egészet – mondja a fiatalabb gazda. – Ha megteszem, úgy omlok össze, mint a kártyavár. Az összes hitelem – hétmillió forint – svájci frankban van, a műtrágyát és a vegyszert meg ugyanúgy hitelbe kaptam, mint a vetőmagot. Ha az egészet elpusztítom, ráadásul a saját költségemre, miből fogok fizetni?
Egyre több dühös ember érkezik. Erdősék mellett megjön Szabó László, akinek nem egészen húszhektáros szántóföldjéből nyolcat érint a GMO-határozat. Azt mondja, a kiszántással neki is vége van. Nem tehet mást, elmegy nyugdíjba. Valaki beszól neki: „Ne búsulj, Laci, a nyugdíjad elég lesz a villanyszámlára!”
Csák László, négy hektárral érintett szomszéd szintén Szabó Lászlón élcelődik: „A tavasszal éppen te mondtad, Laci, mindenképpen boltból vegyünk kukoricát, nehogy GM-et sózzon a nyakunkba valami ügyeskedő. Mégis így jártál.” Majd azon mérgelődik, miért nem tudja kivárni a hatóság, hogy megjöjjön a Monsanto vizsgálati eredménye Németországból. (A cég hétfőn közleményben tudatta, szerinte a KCD 35.11 jelű vetőmag nem génmódosított, ezért független szakértőktől ő is vizsgálatot kért.) Ifjabb Erdős tájékoztatja, hogy a kormányzat már reagált erre a felvetésre: nem látja indokoltnak a minták további vizsgálatát.
Újabb szomszédok érkeznek, köztük Mocsár Zsolt, Csonka Imréné, Pálvölgyi Miklós, összesen tizenketten gyűlnek össze. Pálvölgyi Miklós a kétszáz birkájáról beszél: ha ki kell szántani a kukoricát, miből lesz takarmány, miből eteti a jószágot? A szót többnyire idősebb Erdős János viszi. Neki két táblában összesen húsz hektárját érinti a kiszántási határozat, ha mint szomszédnak neki is végre kell hajtania.
– Mi, bogáti emberek össze tudunk fogni, sokszor megmutattuk már, hogy nem hagyjuk magunkat. A magunk jószántából biztosan nem tárcsázzuk ki a kukoricánkat, már csak azért sem, mert a tavalyi belvizes meg a tavalyelőtti aszályos év után most rekordtermés mutatkozik, amelyből végre ki tudnánk gazdálkodni az előző két rossz év veszteségeit. Ha meg valaki erőszakkal akarja kitárcsázni a kukoricánkat, traktorokkal álljuk el az utat a vasúti átjárótól a nagy nyárfáig – adja meg az érintett földek hosszát a helyi nyelvhasználat szerint.
Tovább beszélgetve kiderül, Erdős János mintagazda, aki kísérleti termesztést végez a Monsanto megrendelésére: több táblában is olyan vetőmagot vet, amelyet ingyen kap a cégtől, cserében pontosan fel kell jegyeznie, hogyan viselkedik a növény a legkülönfélébb időjárási viszonyok között, hogyan reagál a műtrágyázásra, vegyszerezésre. A Monsanto ilyen tesztek alapján dönti el, milyen vetőmagot célszerű forgalmazni az adott területen.
– Fel sem merül, hogy a kísérleti ültetvényekre génmódosított vetőmagot adnának ki. Nem a mi hibánk, hogy Romániából 2008-ban valaki olyat hozott be, amilyet nem lett volna szabad, ám úgy adta el, mintha szabályos lenne. Miért mi fizessünk ezért? – füstölög Erdős.
Csatlakozik hozzá Csonkáné is:
– Én szomszédként semmilyen papírt nem kaptam, csak Janikától (ifjabb Erdős Jánostól – D. M.) tudtam meg, hogy négyszáz méteren belül a szomszédaira is érvényes a határozat. Én bizony nem tárcsázok ki semmit, különben is, honnan tudják, hol van a beporzási határ? Ha esik az eső, sehova sem száll a pollen, ha meg jó idő van, négy kilométerre is elviszik a méhek.
A paprikás hangulatú szántóföldi látogatás után autójavító műhelyükben kínálnak üdítő hideg vízzel és forró kávéval Csonkáék. Az asszony tavalyi keservére fordítja a szót.
– Épp egy éve, hogy elkapott a vihar az úton. Rádőlt az autómra egy korhadt fa, benne maradtam estétől egészen hajnalig, mert a mentők nem tudtak bejönni értem. Most pereskedünk a közútkezelővel a kártérítésért. Az mégsem járja, hogy az egészségem is károsodott, a kocsim is tönkrement, mégis nekem kell sorban állnom és szakértőt fizetnem, hogy a jogos kártérítést megkapjam – panaszolja.
– A gazdákat kár nem érheti – jelentette ki Simon Miklós, a térség országgyűlési képviselője, Nyírbogát polgármestere. Emlékeztetett rá, hogy a vonatkozó jogszabályok szerint a génszennyezett vetőmag miatti károk megtérítésére a gyártó kötelezett, ha itthon állították elő a magot, ha pedig külföldről hozták be, akkor az első forgalmazónak kell fizetnie.
origo.hu
Megszületett a bérmegállapodás, mutatjuk, hogy mennyi lehet a jövő évi minimálbér
