Széles körű társadalmi összefogás nem állt össze, s a kormány által ígért adósmentő csomag is csak részben ismert, a múlt tavaszra tervezett úgynevezett eszközkezelő sem működik még. Ez utóbbi lenne az az alap, amely megvásárolná a csődbe ment hitelesek ingatlanját, majd lehetőséget biztosítana annak visszabérlésére kedvező feltételekkel. A nem fizető jelzáloghitelesek száma már jóval meghaladja a százezret. Mivel erős partnerekre nem lelnek, sokan különféle trükkökkel, kiskapuk keresésével, közösségszervezéssel, a nyilvánosság erejével próbálnak időt nyerni.
A nyilvánosság ereje. Civil szervezetek képviselői és újságírók gyülekeznek május végén, vagyis még a kilakoltatási és árverezési moratórium lejárta előtt Budaörsön, egy végrehajtó cég irodája előtt. Schmör Ákos végrehajtó Kovács István érdi házának próbál új tulajdonost keresni. A férfi 2003-ban jegyeztette be fedezetként az ingatlant a Sparkasse Mürzzuschlag AG-nél felvett, 28,6 millió forintos, szabad felhasználású, euróalapú hitelhez. Kovács István, aki a Magyar Kommunista Munkáspárt központi bizottságának tagja, elnöki titkára, a helyszínen azt mondja, forintalapon lehetetlen lett volna akkoriban normális kamattal hitelhez jutni, Ausztriában 4,5-5 százalékkal számoltak, idehaza a négyszeresével. A pénzből lakhatási feltételeiken javítottak, valamint autószerelő vállalkozásukat fejlesztették, de számításaik nem jöttek be. Utoljára 2005-ben fizetett törlesztőrészletet, négyszázezer forintot, azóta próbálja – saját elmondása szerint – a visszafizetés átütemezését kérni. Ha ki tudná adni az üzemet, havi kétszázezer forint körüli összeget képes volna fizetni – de a pénzintézet az értékesítés mellett döntött: a tartozás ma már hatvanmillió forintnál is több! Kovács István a bírósághoz fordult, Róna Péter közgazdász szófordulatával élve hibás terméknek próbálta minősíttetni a hitelt, amelynek összege hét év alatt megkétszereződött. A végrehajtást azonban nem szüntették meg, a bíróság a keresetet elutasította, s Kovács Istvánt kilencszázezer forint perköltség megtérítésére kötelezte. A család a nyilvánossághoz fordult, ennek eredménye, hogy az otthonvédők szép számban felsorakoztak a Budapesti úton található végrehajtó iroda előtt. A műhellyel kiegészült családi ház kikiáltási ára 79 millió 900 ezer forint, a nagy nyilvánosság azonban a jelek szerint megtörte az érdeklődők kedvét: egyetlen vevő sem akad, aki a kamerák kereszttüzében ajánlatot tenne az ingatlanra. Kovácsék így időt nyertek, de a végrehajtó augusztus 25-re újabb árverési fordulót írt ki.
Álbűnügyi zárlat. A Fejér megyei főügyész megbízás nélküli ügyvivőjévé minősítette magát egy székesfehérvári hitelkárosult, s kérte ingatlana bűnügyi zár alá vételét. Tisztában lehetett azzal, hogy magánszemély ilyet nem tehet, de az illető alighanem abban bízott, időt nyer, míg a földhivatali bürokrácia értelmezi a meghökkentő beadványt. Nem járt sikerrel, kérelmét rögtön elutasították.
Nem ez volt az egyetlen ilyen eset, mostanáig csak Fejér megyében huszonkét „álhatározatot” nyújtottak be, a földhivatalok valamennyit elutasították. Az ugyanarra a sémára készült beadványok közös vonása, hogy mindegyiket olyan ingatlantulajdonos nyújtotta be, akinek a házát banki tartozása miatt árverezés fenyegeti.
Az ötletgazda jogsegélyszolgálat vezetője szerint jogi kiskapuról van szó, hiszen amíg a földhivatal első és másodfokon dönt a bejegyzéskérelemről, illetve fellebbezés esetén jogerős bírósági döntés születik, addig az adós házát nem árverezhetik el. Kozma József a sajtóban visszaköszönő (Álbűnügyi zárlattal menekülnének az adósok. Népszabadság, 2011. július 12.) szavai szerint tavaly ősszel a parlament úgy döntött, hogy többé nem lehet devizahitelre jelzálogjogot alapítani. Ez azt jelenti, hogy a bankok korábbi gyakorlata felveti a bűncselekmény, konkrétan a csalás és a megtévesztés gyanúját, a jogsegélynyújtó szerint emiatt lehet indokolt a „bűnügyi” szó használata. Az ügyészség szerint azonban szó sincs bűncselekmény gyanújáról, az eljárás jogszerűtlen, az ügyben a rendőrség „intellektuális közokirat-hamisítás kísérletének gyanújával” vizsgálódik.
Perre mennek. A hibás termék fogalomból indul ki Léhmann György is, aki periratot készített azok számára, akik kártérítési eljárást indítanának a hitelező bank ellen. Mint a siófoki ügyvéd megkeresésünkre elmondja, az általa elkészített anyagokat bárki szabadon, térítésmentesen felhasználhatja. Léhmann szerint a devizahiteleknél a szerződésben foglaltaktól eltérően emelték meg a hitelkamatokat a bankok, ráadásul a feltételeket egyoldalúan módosították. Az ügyvéd újabb keresetlevelében a közjegyzők felelősségre vonását is felvetette. Abból indult ki, hogy „a közjegyzőnek fogalma sem lehet arról, hogy milyen valós vagy valótlan, tisztességes vagy tisztességtelen szerződési feltételek alapján létrejövő számszaki adatok alapján intézkedik az érintett kilakoltatásáról. A valós adatoknak ugyanis kizárólag a hitelező van a birtokában, s mivel ezeket az adatokat nem tette hozzáférhetővé sem a hitelezettnek, sem pedig a közjegyzőnek, a közjegyző ellen kártérítési kereset nyújtható be eljárása miatt.”
A bajba került devizahiteleseknek próbál segíteni a Szociális Kerekasztal is, amely pertársaság megalakítását kezdeményezte.
VÉSZ-helyzet. Mivel senki sem áll ki az emberekért, ők felveszik a kesztyűt, s háborúban álló félnek tekintik magukat. Éliás Ádám, a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetségének (VÉSZ) elnöke még 2009 júliusában mondta e szavakat, amelyet tett követett, és ezért a bíróság idén márciusban tíz hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. (A VÉSZ főként építőipari vállalkozásokat tömörítő érdekvédelmi szervezet.) Az indoklás szerint kényszerítés bűntettét követte el. Éliás Ádámmal még az elsőfokú ítélethozatal másnapján találkoztunk. Kávé mellett ülve kifejtette: az adósok egy része is felelős, hiszen nem bírtak ellenállni a kísértésnek. A törlesztőrészletek azonban nem az ő spekulációik miatt emelkedtek meg, nem ők okozták a válságot, többségüknek egyszerűen otthonra volt szükségük. A helyzetért szerinte hatvan százalékban a bankok, harminc százalékban az állam, tízben maga az adós felelős. Ehhez képest a végrehajtók – véleménye szerint – bűnözői csoportokkal szövetkezve akarják kirakni otthonukból a károsultakat. Ez ellen fel kell lépni, mondta, és nem a levegőbe beszélt: Éliásék több alkalommal fizikai erővel akadályozták meg, hogy a kidobóemberek feltörjék a bajba került adósok otthonát. Tisztázni kell – szögezi le –, mekkora az a reális összeg, amellyel a válság hatására a törlesztőrészletek emelkedhetnek. Szerinte az árfolyamváltozás csak körülbelül huszonöt százalékos emelkedést indokol, ehhez képest sokaknak akár meg is kétszereződött a törlesztőrészletük. Elfogadhatatlannak tartja azt a modellt, hogy évekig csak a kamatot törlesztjük, miközben maga a tőkeösszeg csak hízik. Emellett sürgeti az eszközkezelő mielőbbi létrejöttét, valamint azt, hogy a nyugdíjkasszából befolyt pénzből fordítsanak az adósok megsegítésére is. A VÉSZ június 22-én újabb akciót hajtott végre, ezúttal ötven tagjuk betért egy bankfiókba, s sorszámot húzva céltalanul várakozva lassította az ügymenetet. A pénzintézet szerintük nem fizette ki két vállalkozás munkáját. A bank biztonsági szolgálata rablási kísérletnek tekintette a demonstrációt.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
