Írott malaszt maradt a húsz legnagyobb globális gazdasági hatalom tavalyi ígérete, miszerint mindent megtesznek a gazdasági protekcionizmus terjedése ellen, és következetesen betartják a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szabályait. A szöuli találkozón tett fogadalmakat nemcsak figyelmen kívül hagyták, hanem egyre több piacvédő intézkedést is hoztak a tagállamok az utóbbi tíz hónapban. A G20-ak legfrissebb kereskedelmi jelentése szerint tavaly október óta összesen 550 kereskedelemkorlátozó döntést hoztak, többségében vámtarifa-módosításokat és szigorúbb kvótarendszert, de a behozatalt adminisztratív eszközökkel nehezítő számos új szabályt is alkottak. A nemzeti piacot ezentúl számos más eszközzel is védik a külföldi konkurenciától: a korábbinál is intenzívebben segítik az exportra termelő nemzeti vállalatok működését, a közbeszerzéseken előnyben részesítik a hazai versenytársakat, és bizonyos, stratégiailag fontos területeket lezártak a külföldi nagyvállalatok előtt. Emellett az élelmiszer- és nyersanyagárak emelkedése miatt sok országban nemcsak fenntartották a korábban már bevezetett exportkorlátozásokat, hanem újabb kiviteli tilalmat léptettek életbe bizonyos termékcsaládokra.
A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank legfrissebb világkereskedelmi jelentései szerint nem kizárható, hogy a protekcionizmus tovább erősödhet, addig legalábbis mindenképp, amíg a fejlett államok adósságválságára nem találnak megnyugtató megoldást, magas marad a munkanélküliség, és a fejlett államok megszorításokra kényszerülnek. A két világszervezet szerint a bezárkózásnak hosszú távon sokkal több lehet a kára, mint a rövid távú haszna, ezért felkérték a WTO-t, hogy tegyen meg mindent a kereskedelmi szabályok betartatásáért, a piacok teljes nyitásáért és a liberalizálás erősítéséért.
A piacvédelem előretörését jelzi, hogy soha nem látott számban érkeztek dömpingellenes bejelentések a WTO-hoz és az Európai Unió (EU) versenyhivatalához a kirívóan alacsony árú, általában ázsiai importtermékek miatt. Ami az EU-t illeti, a tagállamok egyes piacvédő intézkedései valóban sértik az uniós versenyjogot, mert nyilvánvalóan korlátozzák a versenyt, ám úgy tűnik, efölött most szemet hunyhat Brüsszel. Annak ellenére, hogy a versenyjog kifejezetten tiltja a versenykorlátozó megállapodásokat és a határokon átnyúló vállalategyesítések ellenőrzését, több tagállam ezt mégsem veszi figyelembe. Franciaországtól kezdve Olaszországig sok esetben akadályoztak meg központilag vállalatfelvásárlásokat, ahol külföldi partner került volna a nemzeti piac olyan területére, amelyet az állam stratégiailag fontosnak tartott. Párizs kifejezetten ragaszkodott az érzékeny ágazatok védelméhez, amelyek fontosak a nemzeti érdek vagy a nemzet biztonsága szempontjából.
Az utóbbi három év protekcionista lépéseinek megítélésekor a nagyobb tagállamok versenyjogsértésekor Brüsszel sokkal elnézőbb volt, mint például a kisebb tagállamok, így hazánk esetében is. Mindez elsősorban az államra vonatkozó uniós versenyjogi rendelkezéseknél nyilvánult meg: az uniós rendelkezésekkel gyakorlatilag szembemenetelnek az egyes szektoroknak piacvédelmet szorgalmazó tagországok annak ellenére, hogy az EU előírja az állami támogatások kontrollját, és tiltja a nemzeti tulajdonú vállalatok előnyben részesítését más tagállamok rovására. Márpedig a pénzintézeteknek és egyéb kiemelt szektoroknak dobott állami mentőövek egyértelműen versenytorzító hatásúak.
A valutaalap, a WTO és az Európai Bizottság számos alkalommal figyelmeztetett, hogy a protekcionista lépések összességében akadályozzák a globális gazdaság kilábalását a válságból, mivel – meglátásuk szerint – a nemzeti piacok védelme torzítja a világkereskedelmet, és a forgalom csökkenéséhez vezet. A megszorítások miatt súlyos gondokkal küzdő iparágakban azonban egyre több ország sorolja hátrébb ezeket az elveket, vagy gazdaságpolitikai megfontolásból, vagy pusztán a közvélemény nyomására. Legutóbb Nagy-Britanniában okozott botrányt, hogy az ország egyetlen megmaradt vonatszerelvénygyára kényszerül lehúzni a rolót, mert a kormány nemrég a német tulajdonú Siemens ajánlatát fogadta el a Londont átszelő Thameslink szakaszának új szerelvényeire kiírt közbeszerzésen. A 2,3 milliárd dolláros megrendelést a kanadai Bombardier is próbálta elnyerni, s a szerelvények nagy-britanniai gyárában készültek volna, több mint ezer főnek adva munkát. Nem tudni, meghátrál-e a kormány a tiltakozás hatására, azt azonban már most látni, hogy egyes nemzeti iparágak védelme még jó ideig nem kerül le a napirendről.
Nem véletlenül nagyok az elvárások a kormányokkal szemben a súlyos gondokkal küszködő nemzeti szektorok védelmezésére, a válság során ugyanis számos protekcionistának minősülő állami intézkedésre került már sor. Ennek minősülnek többek között a monetáris eszközökkel végrehajtott piacvédő lépések, például a nemzeti valuták leértékelése annak érdekében, hogy az adott ország termelői jussanak kedvezőbb helyzetbe a nemzetközi exportpiacokon. A dollár leértékelésének legfőbb oka, hogy a behozhatatlan fölényt biztosító gyenge jüannal szemben védjék a hazai piacot, illetve a nemzetközi versenyben előnyhöz juttassák az amerikai vállalatokat. Az alacsony árfolyamon tartott fizetőeszközök problémája nem csak a dollár-jüan összecsapást érintette, a válság nyomán gyakorlatilag globális árfolyamháborúhoz vezetett a piacokért folytatott árfolyamküzdelem.
origo.hu
Magyar Péternek és az RTL-nek már nem fontos az árvíz
