Rekordszinten a Nikkei

Nem vezetett eredményre a múlt hét elején a verbális intervenció: a jen árfolyama kedden öt hónapja nem látott magasságba szökött a dollárral szemben. Január végén még 135,20 jent kellett adni egy dollárért, a hét elején pedig mindössze 125,18-at. Siokava Masajuro pénzügyminiszter verbális kísérletei átmenetileg 125,90-re gyengítették a jent, de ezt követően két alkalommal tevőlegesen is be kellett avatkozni a kitűzött árfolyam-politikai célok fenntartásáért. A Bank of Japan (BoJ) a nyílt piacon dollárt vásárolt. A kormány több tagja aggodalmának adott hangot az egyre erősödő jen miatt. A túlzottan magas árfolyam visszavetheti az exportot, s ez fékezőleg hatna az éppen beinduló gazdasági növekedésre. A pénzügyminiszter odáig elment, hogy azt állította: „a jen erősödésének üteme természetellenes, minden eszközzel fel kell lépni a manipuláció ellen”. Koidzumi Dzsunicsiro miniszterelnök viszont lehetségesnek tartotta, hogy a jen száguldása mögött a japán gazdaság javuló teljesítménye áll, anynyiban azonban osztotta minisztere álláspontját, hogy a túlzott ütemű változás nem szerencsés.

Hatástalan beavatkozás
Kedden a szakértők még nem tartották reális megoldásnak a jegybank intervencióját, mert úgy vélték, ennek sem indoka, sem eredménye nem lenne. A folytatás azonban rácáfolt ezekre a nyilatkozatokra, mert a BoJ két alkalommal is interveniált. A jegybank dollárvásárlásainak idején a Nikkei kilenc hónapja nem látott magasságokba szökött, s csütörtöki tetőpontján megközelítette a 11 980 pontot. Pénteken Tokióban egy dollár 125,18 jent ért, annyit, mint a két jegybanki beavatkozás, valamint a gazdaságpolitikusok verbális intervenciója előtt.
Ellentmondásos fogadtatása volt az USA-ban az első negyedévre vonatkozó GDP-adatnak. A kormányzat által korábban közzétett, 5,8 százalékos becsült mutatóval, valamint az elemzői becslések átlagaként számított, hatszázalékos növekedéssel szemben a GDP hivatalos, végleges bővülési üteme 5,6 százalékos volt. Az előző negyedévek 1,3 százalékos visszaesése, majd 1,7 százalékos növekedése után a pénteken megismert legfrissebb számok hatalmas előrelépést mutattak, ám mivel a várakozások ennél is erőteljesebb növekedést feltételeztek, a tényszámok mégis csalódást keltettek. A tőzsdei részvényárak csökkenésbe fordultak, noha a GDP-adat előtt egy nappal egy másik fontos makrogazdasági mérőszám, a tartós iparcikkekre vonatkozó rendelésállomány várakozáson felüli keresletnövekedést jelzett. Áprilisban a tartós fogyasztási cikkekre feladott új megrendelések 1,1 százalékkal szaporodtak, s értékük meghaladta a 176,5 milliárd dollárt. Az élénkülés üteme ötszöröse volt annak, mint amit az előrejelzések mutattak. A gépkocsik iránti kereslet négy éve nem látott ütemben, 12 százalékkal erősödött. Jó képet mutatott áprilisban az amerikai gazdaságról a fogyasztók aktivitásának másik fontos jelzőszáma, az új lakások forgalma. Márciusi adatokhoz képest egy százalékkal nőtt ez az adat. Év végéig így 915 ezer új lakást vásárolhatnak az USA polgárai.
Az EU ipari és informatikai biztosának jelentése szerint az unióban csak mérsékelt termelékenységjavítást sikerült elérni. Míg az egy főre jutó bruttó hazai termék az EU-ban a kilencvenes évek elején az amerikai szint hetven százaléka volt, 2001-ben már csak 65 százaléka – idézte az MTI Erkkli Liikanen megállapítását. 1992-től 1999-ig az EU-ban a GDP 5,6 százaléka áramlott az információtechnológiai szektorba, ugyanakkor ez a százalék az Egyesült Államokban 8,1 volt. Így az ágazat hozzájárulása a gazdasági növekedéshez a kilencvenes évek második felében az unióban 0,4-0,5 százalékpont volt, míg az Egyesült Államokban 0,8-1,0.

Jó bizonyítvány
A múlt hét vállalati hírei közül a Deutsche Telekom (DT) hitelminősítésének lerontása a német telefontársaság mellett a magyar Matáv árfolyamát is negatívan befolyásolta. A Moody’s után a múlt héten a Fitch is visszavette a DT hosszú távú hiteleinek osztályzatát. A Moody’s március végén, a Standard and Poor’s április elején tette ezt meg. A telefonpapírok kurzusa éppen kiheverte volna a korábbi hitelminősítői átsorolásokat, amikor a múlt hét végén a londoni Fitch is közölte erre vonatkozó döntését, s ezzel ismét lejtőre állította a telefonpapír kurzusát. A Matáv többségi tulajdonosának ilyen megítélése bizonyosan szerepet játszott a magyar telefonpapír árfolyamának alakulásában is. A Matáv-részvények ára a múlt héten a BUX 2,73 százalékos esését meghaladóan csökkent: 3,38 százalékkal, noha a német társaság hiteleinek átsorolásával egyidejűleg kizárólag a S&P nyúlt hozzá a magyar cég hitelbesorolásához.

Kamatot emelt az MNB
Öt százalékot meghaladó árfolyamveszteséget szenvedett a múlt héten az OTP és a Richter. A bankpapír áresésében a felerősödő inflációs félelmek játszhattak szerepet. A Magyar Nemzeti Bank a hét elején ötven bázisponttal kilenc százalékra emelte az irányadó kamatlábat, miután az áprilisi inflációs adat – hónapok óta először – újra emelkedést mutatott. A gyógyszergyártók részvényeinek kurzusát a gyógyszerárak alakulásával kapcsolatos bizonytalanságok viselték meg. A vezető részvények közül egyedül a Mol tudott a múlt héten drágulni. A befektetők belenyugodtak abba, hogy a gázüzletág problémájának megoldása mégsem lesz olyan gyors, mint amire néhány hete még számítottak.
A múlt hét nyertese a 7,7 százalékkal dráguló TVK, valamint a 779 forintos árfolyamával rekordot döntő kárpótlási jegy volt. Nemzetközi összehasonlításban jól szerepelt az év eddig eltelt időszakában a Budapesti Értéktőzsde – állapította meg a Pénzügyminisztérium jelentése. Az árfolyamok januárban és áprilisban mutattak erőteljes javulást. A pénzügyi tárca szakértői a fejlődő piacok iránt erősödő bizalomnak tudták be a tőzsdeindex 8800 pont fölé lendülését. A magyar részvénypiac ugyanakkor továbbra is szenved az alacsony forgalomtól. Az előző másfél-két évben 23 brókercég hagyta el a piacot. A minisztérium jelentése szerint a BÉT-en a következő időszakban konjunktúra várható. Az árfolyamok alakulásában továbbra is a külföldi befektetők lesznek meghatározók, hiszen az MNB új adatai szerint az idei első negyedévben tovább nőtt a külföldi tulajdonosok aránya a magyar értékpapírpiacon. A részvényvásárlók 75 százalékban külföldiek voltak márciusig, s ez az arány 2,1 százalékkal magasabb a múlt év utolsó negyedéénél.