Felesleges iraki magyar részvétel

Aki nemet mond a békefenntartásban való magyar részvételre, az nemet mond a béke, a rend helyreállítására Irakban, az újjáépítés elkezdésére és az ebben való magyar részvételre – ezekkel a szavakkal indokolta 2003. április 30-án Magyarország iraki szerepvállalását hazánk akkori külügyminisztere. Hogy egy ország milyen szerepet vállalhat az újjáépítésben, elsősorban azon múlik, milyen formában támogatta a szövetségeseket – vélte Kovács László. Az iraki újjáépítési program magyar ága azonban „befuccsolt” – számolt be róla a Népszabadság tegnap –, a hazai cégeket ugyanis nem nagyon érdekelte az iraki piac. Ezt jól tükrözi, hogy a kisebb ügyletek mellett az úgynevezett újjáépítést koordináló irodán keresztül csupán két, mobil konténerházakat szállító társaság kötött komolyabbnak mondható üzletet, az egyik cég tavaly március óta felszámolás alatt áll, a másik cég szállításai nullszaldósak vagy veszteségesek voltak. „Ami Irakban nagy üzletnek számított, azt lenyúlták az amerikaiak. Ami kevésbé nagynak, azt a franciák, a németek, a britek vagy a japánok. Ami nem volt üzlet, azt megkaptuk mi” – válaszolt megkeresésünkre egy, az iraki rendezésben illetékes szakértő.
Magyarország vállalja, hogy fél évvel meghosszabbítja az Irakban a kiképzések ellenőrzésével foglalkozó csoport februárban lejáró küldetését – jelentette be eközben Szekeres Imre honvédelmi miniszter.